A Bitport (majdnem) élő közvetítése a 2019-as SAP NOW Hungary konferenciáról, amely ebben az évben az intelligens vállalat koncepcióját járja körül.

Az SAP idén már huszonkettedik alkalommal, ezen a néven pedig másodszor rendezte meg éves SAP NOW Hungary konferenciáját, amely 2018-ban kapott új címet és új struktúrát. A pozitív visszajelzések nyomán a társaság ebben az évben arra törekedett, hogy a legjobb tavalyi gyakorlatokat megtartva állítsa össze az idei rendezvény programját. A konferencia első szakmai napján így a tematikus szekciók kaptak főszerepet az intelligens vállalat (Intelligent Enterprise) már jól ismert víziója köré építve. Ezek többféle megközelítésben is bemutatták, hogyan lehet akár kevesebb forrással fejlődni, automatizálni a folyamatokat, lenyűgözni az ügyfeleket, fokozni a munkatársak értékteremtési képességét, mindezek nyomán pedig növelni az árbevételt is.

Megint megtudtuk, milyen az intelligens vállalat

Az intelligens vállalat életében a sokszor megfogalmazott koncepció szerint kulcsszerepet játszik az adat, hiszen ebből táplálkozik az az intelligencia, ami elősegíti a folyamatok automatizálását és az innováció felgyorsítását. Az SAP már hosszú ideje sulykolja, hogy a legjobban működtetett cégek az adat- és folyamatvezérelt szervezetek, az üzletiszoftver-gyártónak pedig az a legfőbb feladata, hogy ebben az átalakulásban támogassa ügyfeleit. Az idei konferenciát is ennek szellemében nyitotta meg Pintér Szabolcs, az SAP Hungary Kft. év elején kinevezett ügyvezető igazgatója, aki az intelligens vállalat működésének gyakorlati célját, az ügyfélélmény fejlesztését állította középpontba.

Maga az ügyfélélmény a gyakran idézett statisztikák szerint egyelőre sokkal gyengébb értékeléseket kap az ügyféloldalon, mint ahogy azt a szerevezeteken belül elképzelik, sokszor különösebb tartalom nélkül forgatva azt a tételt, hogy az ügyfélélmény új szintre emelése lenne a digitális transzformáció alapja. Az SAP itt már az O és X típusú adatok (praktikusan: mi történik és ez miért történik) egyetlen közös platformon való elemzését kínálja, ami az előrejelzések, a konkrét esetek kezelése, a felügyelet vagy az értékanalízis tekintetében is segít tartalommal megtölteni az ügyfélélmény javításáról szóló elképzeléseket. Ezzel kapcsolatban megint szóba került a Qualtrics tavaly novemberben bejelentett felvásárlása, melynek révén a társaság komoly kompetenciával erősített az ügyféladatok összegyűjtése és egy platformon történő elemzése tekintetében a majdnem minden vállalatméretnél hatékonyan használható, jól skálázható és időközben piacosított megoldásokon keresztül.

Pintér Szabolcs az SAP NOW Hungary megnyitását követően sajtóbeszélgetésen ismertette az SAP magyarországi leányvállalatának aktuális eredményeit, amelyről itt olvasható részletes beszámolónk.

A konferencia keynote előadója ezúttal Mark Raben, az SAP MEE régiós technológiai vezetője volt, aki az emberi agy evolúcióján kersztül szemléltette az egyes technológiák szerepét az intelligens vállalatok felépítsében. A biztonságért felelős hüllőagy rutinszerű és automtikus működését így a modell kedvéért a karbantartási folyamtok során alkalmazott gépi tanuló algoritmusokkal szemléltette, míg a régi emlősagy (gyönyör, kíváncsiság) szerepéhez a strukturálatlan adatok feldolgozását és a véleményelemzést hasonlította. A felsorolt rétegek tehát megalapozzák a fájdalom elkerülésére és a gyönyör megismétlésére, a hatékonyságra és a tapasztalatszerzésre törekvő ösztönöket, minderre azonban ráépül a térfogatilag is legnagyobb, a kreativitásért és innovatív gondolkodásért felelős új agykéreg, amelynek párhuzamait lényegében az idei konferencia témái adják.

Demo Jam: ilyesmit lehet készíteni SAP alapokon

A keynote előadást követő legelső program mindját az SAP ügyfeleinek a szoftvercég technológiáira épülő kreatív alkalamzásait mutatta be. A sort rendhagyó módon a NAV ügyfélelégedettség-mérésről szóló projektje nyitotta, kiemelve, hogy egy olyan szervezet, amelynek célja évente 16 ezer milliárd forintos állami bevétel biztosítása, nem működhet megfelelően hatékony kommunikáció és innovatív megoldások nélkül. A felismerés lényege ebben az esetben a tartalom összeállítása és koordinált megjelentetése mellett a kommunikáció irányának módosítása volt, hogy a máskülönben közcélú problémák kezelése és az azzal kapcsoaltos tájékoztatás a megfelelő támogatással találkozzon.

Az SAP Demo Jam elnevezésű program második fellépője az S&T volt, egy távhőszolgáltatónál megvalósított programon keresztül mutatva be a szolgáltatások megrendelésének, felhasználásának és fizetésenek elemzésére fejlesztett megoldást – különös tekintettel az ügyfélszokásokból és az ügyfelek időbeosztásából eredő szükségszerűségekre. Az SAP Cloud for Customer (C4C) alapjain működő fejlesztés itt a folyamatok egyre több területen (például a pénzügyi szolgáltatóknál) felbukkanó optimalizásáról szól, amelynek célja a köztes tevékenységek, a kiszállások vagy az ügyfélszolgálat kihagyása a képletből. Ennek feltétele a szolgáltató vonatkozó folyamatainak automatizálása és az ügyfelek által is elvégezhető feladatok meghatározása.

Az EasyCon által prezentált felhasználási eset egy beléptetőrendszer összekapcsolásról szólt az SAP SuccessFactors rendszerével. Ezzel a hiányzó adatokból eredő problémákra és a hagyományos javítási folyamatok hiányosságaira kínáltak újszerű megoldást, növelve a rendszerrel kapcsolatban álló felhasználók elégedettségét és a működés hatékonyságát. Az SAP NOW visszatérő szereplőjeként a Netlife a hangalapú adatbevitel területére navigált, hogy ebben az évben is demózza a Pepper nevű humanoid robot, ezen keresztül pedig a cég SAP-s chatbotjának valós és egyelőre csak elképzelt képességeit.

Egyre hatékonyabb az eszközök kezelése

Az első nap szekciói közül kezdésnek a közlekedésről és közművekről szóló programba tekintettünk bele, melyet Szekeres Zoltán, a magyar SAP a digitális ellátási láncért felelős vezetője nyitott meg. A szoftvercég legújabb megoldási közül az SAP Conversational AI (CAI), az Intelligent Robotic Process Automation (IRPA), az SAP Experience Management (XM) és a Next Generation Benchmarking nevű eszközök kerültek terítékre. Utóbbi olyan összehasonlításokra ad lehetőséget, amelyhez az alapot összesen 25 iparág 437 ezer ügyféltől begyűjtött anonim adatok jelentik, a vállalat pedig minden lehetséges alkalommal az új értékelési rendszer kipróbálására biztatja ügyfeleit.

Az első szakmai előadás itt a karbantartással és az intelligens eszközgazdálkodással foglalkozott, bemutatva mások mellett a karbantartási folyamatokat az S/4HANA EAM modulban. Ennek része az eszközállapot valós idejű monitorozása, vagyis annak felmérése, hogy mikor következik be a a lehetséges és valószínű meghibásodás. A stratégia folyamatos felülvizsgálatából következik az előre tervezés lehetősége, a kockázatok felmérése is. Végül egy harmadik termék a minden eszközt és adatot egy helyre gyűjtő SAP Asset Intelligence Network, ami összekapcsolja a lánc összes érdekelt szereplőjét, és együttműködési platformot kínál mondjuk a szervizpartnerek vagy az OEM-ek bevonására.

A tehenek sem kerülhetik ki az SAP-t

A szomszédban eközben már az olyan új üzleti modellekről és megoldásokról volt szó, amelyeknek bevezetését pont az SAP felhős platformja teszi lehetővé. Érkezésünkkor éppen a tejfelvásárlás- és begyűjtés modern alapjait, a logisztikai optimalizálást és a folyamatdigitalizációt mutatta be a Sole-Mizo (Bonafarm). A kapcsolódó feladatok nagyságrendjét érzékelteti, hogy a cégcsoport éves szinten közel 400 millió kilogrammnyi tejet mozgat, amit több mint 50 ezer darab tehén biztosít, és ami 48 óra alatt képes megromlani. A begyűjtést több mint 100 kamion végzi 170 termelőnél, éves szinten 5,5 millió kilométeres utat téve meg.

A komplex begyűjtési feladatokat korábban manuálisan, gyakorlatilag Excel-táblák segítségével szervezték, aminek során ezer és egy szempontot kellett figyelembe venni, miközben a felvásárolt tej mennyisége folyamatosan növekedett. A korlátozott hatékonyság, a nyomonkövethetőség vagy a helyettesíthetőség problémái mellett az is fontos kérdés volt, hogy a cég miként használhatja ki az SAP rendszer által biztosított integrációs lehetőségeket. Az előadás mindezek alapján bemutatta azt az SAP cloud platformján (SCP) futó megoldást, ami nem csak a szállítási költségeken való több tízmilliós megtakarítást eredményezett a társaságnál, de a manuális munkafolyamatok csökkentését, áttekinthető tervezési, optimalizációs és szimulációs lehetőségeket, vagy akár a tervek és szimulációk digitális mentését is biztosítja olyan járulékos lehetőségekkel, mint a termelőkkel való kommunikáció digitalizációja.

Ideje fejben is felzárkózni az SAP-hoz?

Elhagytuk a teheneket is, mert egy helységgel odébb éppen megkezdődött az SAP bevezetések tapasztalatairól szóló kerekasztal a BCS közreműködésével zajló, S/4HANA átállással foglalkozó szekcióban. Az ügyfél- és partneroldali véleményeket felvonultató beszélgetés egyik tanulsága, hogy az SAP-alkalmazásokat futtató szervezetek már egyértelműen látják a cég technológiáinak alkalmasságát a konkrét profitnövelésre, és ezt már nem árnyékolnak be a bevezetések korábban közmondásos nehézségei – a potenciált azonban realizálni is kell az egyes területeken. Az S/4HANA a tapasztalatok alapján akkor sem új bevezetésnek, inkább update jellegű fejlesztésnek tenkinthető. Mindenki kiemeli a félelmetes válaszidőket vagy az évtizedeken átívelő adatintegritást, de ehhez hozzáteszik, hogy az új bevezetésekhez mindenképpen szükség van a szervezeti működés párhuzamos felülvizsgálatára is.

A beszélgetés során szóba került az SAP régóta promotált Fiori felülete, amellyel kapcsolatban azonban idehaza kevesebb a tapasztalat, már csak a bevezetések sorrendisége miatt is. Ettől függetlenül sokat várnak tőle a korlátozott projektek tapasztalatai alapján, noha a tesztelésben gyakran jelent nehézséget a belső szemlélet: sokan nem akarják elhagyni a régi felületeket, innentől a bevezetés is jórészt változásmenedzsment projektté alakul. A humán felhasználók egyre kevésbé képesek olyan gyorsan megújulni, mint amilyen ütemben a technológia (különösan az SAP technológiája) fejlődik, és az üzleti oldal sem mindig kész a fejlesztésekre, jellemzően a megfelelő rálátás hiányában. Itt ismét felmerült a korábban már említett SAP Next Generation Benchmarking haszna, ami nagyjából 25 fő teljesítménymutató (KPI) megadásával fontos üzleti mutatók relatív értékelésére nyújt lehetőséget.

Az SAP a hipermodern szállítórendszer agya

A DSC szekcióban eközben folytatódott az SAP digitális ellátási láncról alkotott víziójának bemutatása néhány SAP alapokon megvalósított logisztikai fejlesztés sikertörténetein keresztül. A vállalat részéről Antal László legelőször egy nemzetközi projektet ismertetett, szemléltetve a digitális ellátási lánc stratégiai jelentőségét az üzleti folyamatok átalakulásában, tekintettel például a testre szabott termékek iránti igényre vagy általában a magasabb ügyfélelvárásokra. Tanulság, hogy az ellátási lánc elemeit sem lehet többé silószerűen kezelni, mivel az egyes elemek az összes többire hatással vannak – ehelyett ebben is integrált és globális szemléletre van szükség.

A szóban forgó Cargo Sous Terrain projekt egy részben földalatti, automatizált szállítási rendszer lesz Svájcban, amely a következő évtized végére 10 csomópontból fog állni összesen 70 kilométeres utat felölelve, és a tervek szerint 2050-re már 500 kilométeresre bővülhet. A 2013-ban megkezdett, több beszállító együttműködésével megvalósuló rendszer informatikai fejlesztése jövőre indul, a szoftveres működése mögött pedig az SAP termékei állnak: ilyen mások mellett az SAP eWM, az SAP Logistics Business Network, az SAP Transportation Management, az SAP Event manager vagy az SAP Yard Logistics. Ezeket a vállalat felhős megoldásai egészítik ki, biztosítva a megfelelő gépi tanuló technológiákat vagy blokklánc-megoldásokat is.

Nagy halak a legnagyobb HR-es felhőben

Az SAP csúcsrendezvényére természetesen már nem kerülhetne sor önálló HR-es tematika nélkül. Egy másik szálon így abba is betekintést nyerhettek az érdeklődő szakemberek, hogy a világ legnagyobb, az SAP által gondozott HR-es felhőjével hogyan tehetők egyre hatékonyabbá a szerevezetek humánerőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos folyamatai. A SuccessFactors ökoszisztémán belül külön előadás foglalkozott a szintén cloud alapú Employee Central személyügyi rendszerrel és a toborzási modulok bevezetésével a Budapest Airport esettanulmányán keresztül, de megjelent az OTP Banknál alkalmazott, ugyancsak SAP alapú teljesítménymenedzsment-modul kiterjesztéséről és fejlesztéséről szóló prezentáció is.

Az előzőekhez hasonlóan a konferencia számtalan szakmai kerekasztal-beszélgetése közül a fejlett cloud stratégiáról és az ellátásilánc-menedzsment megoldásairól vagy kihívásairól szóló panelek olyan céges partnerek részvételével zajlottak, mint a Delaware, az EGIS, a Waberer's vagy a Dreher. Az irányt azonban a nem kevésbé kiterjedt SAP-s üzleti hálózat, az Ariba szekciója felé vettük.

Nincs olyan kiadás, amit nem próbálnak optimalizálni

Az intelligens beszerzés és kiadásmenedzsment szekcióban a digitális beszerzésekért felelős üzletágvezetője, Bárány Zsolt a Doqsys közreműködésével éppen azt vázolta, hogy a cégek legnagyobb része, több mint négyötöde értékeli a digitális transzformáció hatásait, de kevesebb mint kétharmaduk használ bármilyen felhőtechnológiát. (Ez nyilván értelmezés kérdése, és az érintett szervezeteket sem jellemezték pontosabban.) Az előadók szerint a feltörekvő technológiai trendek adaptációja mindenesetre ennél is alacsonyabb szinten áll: alig 15 százalék használ bármilyen összefüggésben gépi tanulást, 3D nyomtatást vagy mondjuk előíró (prescriptive) analitikát. Itt jönnek képbe az SAP intelligens kiadásmenedzsment-szolgáltatásai, amelyek szinte megszokott módon gyűjtik egybe az új generációs automatizációs vagy hatékonyságnövelő alkalmazásokat.

Ez azt is jelenti, hogy az SAP az összes létező kiadási kategória kezelésére törekszik, amelyekhez egységes menedzsment-, elemző és jelentéskészítő platformot biztosít (SAP Ariba, SAP Concur, SAP Fieldglass), szorosan integrálva a jellemzően az ERP rendszerben futó magfolyamatokhoz is. A fent is idézett felmérések alapján a legtöbbek szerint a korlátos büdzsé, a nem megfelelő analitika és adatminőség, illetve az erőforráshiány a beszerzési folyamatok modernizálásának akadálya. Az SAP portfóliójában szintén megtalálható folyamatbányászati eszköz viszont automatikusan és valós időben képes feltérképezni a lefutási folyamatokat a tranzakciós rendszerek adatai alapján, így elháríthatja a felmerülő akadályok jó részét.

Minden területen működik a diszrupció

Az SAP Ariba egy konkrét implementációját és használatát a Magyar Posta esettanulmányán keresztül is megismerhették az érdeklődők. Az Aribát nem célnak, hanem eszköznek tekintő új beszerzési rendszer itt már a digitális bevezetések visszamérésének szakaszában jár. Előzetesen meghatározott szempont volt a felhő alapú, transzparens, jól és egyedileg riportolható és alakítható, IT tudás nélkül paraméterezhető folyamatok kialakítása, amelyeket egyúttal könnyen lekövethető változások jellemeznek. A bevezetés mindössze hét hónapot vett igénybe; az előkészítés, az implementáció vagy a tesztelés mellett nagy hangsúlyt kapott az oktatás és a beszerzés részéről nyújtott támogatás is.

Az SAP NOW Hungary első napjának utolsó programjaként a közművek digitalizációjával és innovációjával foglalkozó kerekasztalt választottuk, ahol az E.ON, az NKM és a Fővárosi Vízművek mellett a Deloitte és persze az SAP képviselői vettek részt. Bár az innovációt ezen a területen is követelménynek tartják, amihez a digitalizáció új eszközöket biztosít, a hatékonyság növelésére ösztönöznek az olyan körülmények is, mint a rezsidíjak kormányzati befagyasztása vagy a beruházások bizonytalansága. Az ügyfélkiszolgálás talán az egyetlen olyan terület, ahol az autommatizációs törekvések a vártnál sokkal lassabban haladnak, elsősorban a fogyasztói igényekre való tekintettel. A beszélgetésben nagy hangsúlyt kaptak a közműszolgáltatások területén is megjelenő diszrupciós hatások, ezzel összefüggésben pedig az a már korábban is felmerült tapasztalat, hogy a hazai szolgáltatók szempontjából az SAP fejlődésének üteme ma már egyre távolítja a legújabb technológiák adaptálhatóságát.

Cápákkal indul a második nap

A keddi keynote előadás tulajdonképpen egy beszélgetés volt Moldován András (a Jack's Burger, a Mangal Ilona és az Animalsoft tulajdonosa), Balogh Péter (a Baconsult tulajdonosa és ügyvezetője), illetve Varga Zsigmond (az SAP Hungary üzletfejlesztési vezetője) koprodukciójában, a címe szerint a magyar IT-ban zajló innovációról szól a cápák szemével. A téma megint a digitalizáció feltétetelezett vagy valós hatása, ezúttal a startupok szempontjából, vagyis nem a már működő cégek szükségszerű átalakulását vizsgálva, hanem a befektetők gondolkodását követve. A startupok lényege eszerint az agilitás, a sebesség és a kockázatvállalás, ellenkező esetben semmi esélyük nem lenne a nagyvállalatokkal szemben. Ehhez az is hozzátartozik, hogy villámgyorsan meg kell tudniuk győződni az ötletek működőképességéről – a dolog persze ellentmondásos, mert működő prototípus nélkül nagyon nehéz befektetőt szerezni, viszont a működő prototípusok létrehozása sokszor annyi időt és forrást emésztene fel, amennyit az induló vállalkozás nem engedhet meg magának.

A kulcs az olyan típusú adatgyűjtés, ami a fentiek értelmében nem terhes az adatgyűjtő számára. A startupok logikája ugyanis a nagyvállalati logika fordítottja: ők nem elkészítik a terméket, amelynek a használatára majd rákényszerítik a vásárlót (vagyis nem a végcél megtervezésével kezdik), hanem mindig a kövekező lépéssel foglalkoznak, elébe menve a vásárlók vagy megrendelők tényleges igényeinek. Az egyik felmerülő meghatározás értelmében az innováció olyan dolgok kipróbálását jelenti, amelyek eredményében nem vagyunk biztosak – eszerint pedig olyan szervezeti kultúrát kell építeni, amelyben a próbálkozás és a kudarc adott esetben egyáltalán nem számít negatívumnak.

Az F1-es sebesség nem csak a motorokon múlik

A következő szekciók közül most jöhettek a gépi látás és mesterséges intelligencia HANA platformon való alkalmazásait tárgyaló előadások, ahol a a HPE képviselője a prediktív karbantartás megfelelő vonatkozásait mutatja be nemzetközi ügyfelelknél megvalósított projekteken keresztül. Itt kötelező jelleggel szóba kerültek a mesterséges intelligencia hétköznapi felhasználásában felmerülő akadályok, a gyakorlati példák közül pedig a legelső a HPE megoldásainak bevezetése a Forma-1-es csapatoknál. Közülük a Mercedes nem csak eszközöket, de a vállalattól érkező adattudósokat is alkalmaz, ami nagy előnyt jelent az adatok kiértékelésének idejét tekintve. Ez nem csak a Mercedes vezető helyét biztosítja a mezőnyben, hanem a HPE is profitál belőle például azon keresztül, hogy elképesztő mennyiségű adatot gyűjt magának az önvezető autókba szánt technológiák fejlesztéséhez.

A gépi látás további gyakorlati felhasználásai között felmerül a minőségellenőrzés vagy a konfigurációk ellenőrzése (intelligens audit), ami a helyben telepített céleszközökkel a felhős képadat-feldolgozás sebességénél több mint húszszor gyorsabban szállítja az eredményeket. A lényeg minden esetben az SAP alapú intelligens környezet hibrid rendszereken való alkalmazása, hogy a szolgáltatások minden környezetben optimális teljesítményt nyújtsanak, és ezzel párhuzamosan a kockázatokat is csökkenteni lehessen az optimalizált infrastruktúrákon vagy az adatszuverenitás erősítésén keresztül.

Koponyákat is válogat a mesterséges intelligencia

Az ITQS előadása már egy teljesen hazai fejlesztésű megoldásról szólt volna a gépi látás és a mesterséges intelligencia ipari környezetekben való gyakorlati alkalmazásai kapcsán, de éppen belefutottunk a közmondásos technológiai malőrök egyikébe. Helyette így a Magyar Természettudományi Múzeum mintaprojektjének bemutatóját ültük végig az arc- és alakfelismerés SAP HANA környezetben való megvalósításáról egy prototípus és a megfelelő ügyfélmegoldás (az Árpád-ház projekt és egy nagyobb volumenű regionális kutatás) alapján. Az előadásból kiderült, hogy ezen a területen a hagyományos programozással csak nagyon nehezen megoldható feladat hogyan oldható meg a gépi tanulás bevonásával, a bonyolult feltételrendszerek felállítása helyett a példákon keresztül tanítható algoritmusok segítségével.

Az arcok jellemzőinek kinyerésében fontos előrelépés a virtuális antropológia, a koponyák 3D-s virtuális modelljének vizsgálata, ahol már nem a lineáris méretek begyűjtése, hanem a raszterpontok (landmarkok) statisztikai eljárásokkal való elemzése a feladat. Ehhez pedig a feladat összetettségéből adódóan kézenfekvő a mesterséges intelligenciára épülő arcfelismerés alkalmazása. A felületekre húzható karakterháló sztenderdizálása, a komponenselemzés és az arctípusok klaszterezésének ismertetése mellett kiderült, hogy az SAP alapokon fejlesztett szoftver már nem csak az arcokat, de a koponyákat is hatékonyan válogatja szét maszkulin és feminin vonások szerint, a biológiailag is értelmezhető fals eredmények mellett. A karakterszenzitív arcrekonstrukciót élő alanyokon is tesztelik, az első tapasztalatok alapján szintén ígéretes eredményekkel.

A digitlis transzformációhoz digitális stratégia kell

Innen is továbbálltunk az úgynevezett Ügyfélélmény Konferenciára, hogy meghallgassuk az SAP mondanivalóját az omni-channel működésében rejlő lehetőségek kereskedelemi potenciáljáról. Itt az SAP C/4HANA szolgáltatások áttekintése után éppen a Praktiker marketingvezetőjének prezentációja fogadott, melyben a vásárlói életciklus átalakulásáról és a marketing változó szerepéről volt szó, ami az iparági átallakulással a digitális stratégia kidolgozását is szükségessé teszi. A rendelkezésre álló, már meglévő digitális fejlesztések (főleg backend területen) mellett a társaság most igyekszik azokat rendszerbe helyezni, és szervezeti felépítését is ennek megfelelően átalakítani.

Az SAP NOW konferencián nem okoz meglepetést, hogy a Praktiker egyik technológiai partnere az SAP az ERP, az S/4HANA és a C/4HANA megoldásokon keresztül – a vállalat omni-channel stratégiájában fontos szerepet szán az SAP Retail és az SAP Marketing Cloud eszközeinek. A fizikai és az online üzletekben is probléma, hogy csökken a vásárlói hűség (a fizikai oldalon lokáció elsődleges szemponttá válik), a piac egyre árérzékenyebb, állandósultak a HR-problémák, és a megszokott digitális hirdetési módszerek sem működnek jól. Minderre a tényleges digitális átalakulás jelenthet megoldást akár a fizikai boltok digitalizálásával, akár a vásárlói lojalitást erősítő készségekkel vagy a marketingesek feladatát segítő eszközökkel (minden egy felületen, vásárlói életút-követés stb.) 

A részleteket tekintve az előadás kitért a mobil alkalmazásból elérhető natív webshopra, a chatbotokkal való kísérletezésre vagy a marketingautomatizálásra, illetve a marketing szerepének bővülésére az értékesítési folyamatban. Egy idézett felmérés szerint egyébként ma már tízből hét cégvezető bevételt termelő szervezeti egységnek tartja a marketinget, és ez az arány a következő 3-5 évben tízből nyolcra emelkedhet. Ehhez kapcsolódik a vásárlások és a vásárlások során gyűjtött visszajelzések elemzése, a közösségi vélemények és a vonatkozó csatornák felértékelődése, a multiplatform marketingstratégiák, az online információ legfontosabb tájékozódási forrássá válása és általában a tartalommarketing.

És most ugyanez kkv-oldalról

Mindezt egy másik oldalról is megvilágította egy kisebb méretű hazai cég, a nagyságrendben 40 főt foglalkoztató AMSY Jelöléstechnika előadása. A cég termékei a gyártósorok mellett a legkülönbözőbb iparágakban van jelen, egyedi kódokkal látva el a termékeket az üdítőitaloktól kezdve a cigarettapaklikon át a gyógyszeres dobozokig. A forgalmazott eszközök életciklusában több szervezeti egység is szerepet kap (értékesítés, szerviz, vevőszolgálat). Ezekhez kapcsolódva döntöttek a kis- és közepes vállalkozásoknak szánt SAP Business One és az abban foglalt vagy ahhoz fejlesztett modulok bevezetése mellett, az előadás pedig ennek lépésein vezette végig a hallgatóságot. Az ISO-minősítést is megszerző rendszer hatékonyságát mutatja, hogy a legfrissebb tervek már az SAP Sales Cloud alkalmazásáról szólnak.

Az előadást egy részben kapcsolódó beszélgetés követte a piacra lépés marketinges kihívásairól az új termékkategóriák bevezetésekor Mezei Rudolf (Promecom) és Bárdi Péter (Techwave) közreműködésével. A téma a startupokra jellemző módszertanok megjelenése a nagyvállalatoknál, reflektálva az olyan gyakori problémákra, mint a felhasználókkal való kapcsolat elvesztése egy-egy termékfejlesztési folyamat során.

Jöjjön a mai utolsó panel

A konferenciát a Budapesti Metropolitan Egyetem képviseletében Dr. habil. Papp-Váry Árpád PhD és Dr. Lukács Rita PhD előadásával folytattuk, ami bemutatta a Marketing 4.0 korszakát, illetve a perszonalizált marketing és a mesterséges intelligencia jelentőségét, a tömegmarketingtől a precíziós marketing felé haladó átalakulást. Ezt egy Philip Kotlertől származó, ma már 15 éves idézet vezette be, mely szerint az egyik marketinges főbűn, ha nem használjuk eléggé a technológiát. A trendek között felbukkant a valós idejű marketinget (big data), a fogyasztói döntések előrejelése, a már emlegetett omni-channel marketing, az üntanuló rendszerekre épülő automatizáció vagy a dinamikus kreatív ideálja. 

A 2019-es stratégai irányok közül a legtöbb szervezet már az MI-alapú automatizációt jelöli meg, ezt követik a perszonalizációs technológiák, míg az influenszer-marketing és a tartalomgyártás ezektől jelentősen lemarad. Ennek oka, hogy a fogyasztók közvetett és közvetlen módon ma már elképesztő mennyiségű információt adnak magukról: ilyenek a lokáció, a vásárlási minták, a termék- és márkapraferenciák, a vásárlási szándékok, de akár a saját vagy ismerősöktől származó lájkok is.  Az egyik legfontosabb adatforrás továbbra is a CRM, változnak azonban az optimalizáláshoz használt eredményességi mutatók, illetve az adatok felhasználása a különböző (peszonalizált vagy lokáció alapú) kreatív kampányokban.

Ehhez képest a marketingesek több mint 90 százaléka gondolja, hogy márkája személyre szabott élményt nyújt a fogyasztóknak, míg utóbbi oldalon uganez az arány csak valamivel 50 százalék fölött van.

Egy prezentáció elejéig megjelennek a konferencián a valóban értékalapú megoldások is, amelyeket az SAP Medistance intelligens döntéstámogató telemedicinális rendszer képvisel a HANA platformon. A Medistance ebben az esetben arra szolgáltat példát, hogy az eszközök disztribúciójába olyan szolgáltatásokat is be lehet kapcsolni, amelyek stratégiai jelentőségű változásokat hoznak. Az egészségügyi megoldás ebben az esetben lehetővé teszi az orvosi praxisoknak vagy egészséggondozó társaságoknak, hogy felhasználóik tervezhessék, irányíthassák és optimalizálhassák személyes egészségüket vagy gyógyszerhasználatukat, ezzel pedig a költségcsökkenés mellett a gondozás minősége is javuljon. A másik oldalon új szintre lép az információfeldolgozás, ahogy igény szerinti hozzáférést kapnak a betegcsoportoktól származó online adatfolyamokhoz, és az egészségügyi szolgáltatók így a személyre szabott kezelés vagy a gyógyszerezés mellett a költségek és a ráfordított idő tekintetében is hatékonyabban dolgozhatnak.

Piaci hírek

Bezúzza okostelefonos VR-szemüvegét a Google

A mobilról működtethető Daydream nem igazán érdekelte a felhasználókat, a társaság innentől a kiterjesztett valóságra és az AR alapú szolgáltatásokra koncentrál.
 
Hirdetés

A gyártóipar digitális ébredése

Hogyan teremtenek új generációs ügyfélélményt a digitális platformok?

Elméletben korlátlanok a lehetőségek a virtuális és a kiterjesztett valóság előtt, de a gyakorlatban még mindig nem találta meg a helyét a két technika. A közeljövő azonban formabontó szolgáltatásokat ígér.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.