Állítólag nem is rosszat. Még érdekesebb azonban, hogy az MI-k szerzőként való megjelenése milyen etikai kérdéseket vet fel, és hogyan változtatja meg a publikációs folyamatokat.

Az nem különösebben meglepő, hogy az algoritmusok már saját magukról is képesek tudományos dolgozatot írni, főleg, hogy a "saját magukról" kifejezés is csak a gépi intelligencia óhatatlan megszemélyesítéséből fakad. A Scientific American egyik cikke szerint a Göteborgi Egyetemen az OpenAI GPT-3 nyelvi modelljével végeztek kísérleteket, amelyek eredménye egy jelenleg is elbírálás alatt álló cikk lett: a programnak azt a feladatot adták, hogy írjon 500 szóban egy tudományos dolgozatot a GPT-3-ról, és adja hozzá a megfelelő hivatkozásokat és idézeteket is. Ezt az idegtudomány és az egészségügyi technológia területén dolgozó egyetemi kutatók szerint kiválóan meg is oldotta, az anyag olyan lett, mint egy bevezető egy meglehetősen jó tudományos publikációhoz.

Az SA oldalán megjelent beszámoló alapján csak minimális instrukciókat adtak a a mesterséges intelligenciának, mielőtt ráengedték volna a feladatra, amit egyébként alig két óra alatt el is végzett. A magyarul "Képes a GPT-3 önmagáról tudományos dolgozatot írni minimális emberi ráfordítással?" című dokumentumot a HAL nyílt archívumba töltötték fel, és egy egyelőre meg nem nevezett folyóiratban publikálnák, ahol éppen a cikk szakértői értékelése zajlik. A kutatók most arról írnak, hogy itt a vártnál tovább tart a szerzői és közzétételi részletek kezelése, amelyek az emberi szerzők esetében némi pepecseléssel járnak ugyan, de valóságos rejtvénnyé válnak, amikor a vezető szerzői entitás egy jogi személyiséggel (sőt névvel) sem rendelkező algoritmus.

Bármi lehet, és annak az ellenkezője is

Mindezzel kapcsolatban természetesen felmerül a kérdés, hogy milyen közel van az az idő, amikor az emberi akadémikusok a mai értelemben egyszerűen elavulttá válnak. Ebben az esetben például szabályosan megkérdezték az MI-t, hogy van-e valamilyen összeférhetetlenség a cikk nyilvánosságra hozatalában (azt mondja, nincs), és rendelkezik-e a kutatók hozzájárulásával a közzétételhez (igen, rendelkezik). A tanulmányt ezután nyújtották be értékelésre, ahol azonban egy csomó felmerülő kérdésre még nem sikerült választ találni. Ilyen maga a szerzőség problémája, de az SA-n a kutatók azt írják, hogy egy ilyen anyag létezése tulajdonképpen felszámolja a tudományos publikációk hagyományos linearitásának fogalmát is.

A tudósok szerint a tanulmány útja nagyszerű mintaként szolgálhat a jövőbeli GPT-3-as társszerzős kutatásokhoz, de akár elrettentő példa is lehet belőle. Az biztos, hogy az MI dolgozata szerkesztőt kapott a szóban forgó tudományos folyóiratnál, de a szokatlan felállás elhúzódó vizsgálódást ígér. Az eredményektől ugyanakkor messzire mutató tanulságokat várnak: például eltávolodást attól a gyakorlattól, hogy a kutatók támogatása és a pénzügyi biztonsága az általuk előállított anyagok darabszámán alapul, hiszen az MI vezető szerzőként való bevonásával akár naponta legyárthatnak néhányat. Az utóbbi intézmény persze nem sznhet meg egyik percról a másikra, de sok múlik rajta, hogy a későbbiekben eszközként vagy partnerként kezelik majd a mesterséges intelligenciát.

Bár lassú folyamatokról beszélünk, az MI más területeken is kezdi átalakítani a különféle alkotásokkal összefüggő szerzői jogokat. Legutóbb a brit színészek petíciója kapcsán itt foglalkoztunk behatóbban a témával.

A magáról írogató MI ügyének részletei a Scientific American oldalán »

Cloud & big data

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.