Elsősorban a nagyszámú befejezett uniós projektnek köszönhette rekordévet zárt 2015-ben a T-Systems Magyarország – összegezte a tavalyi évet Rékasi Tibor vezérigazgató. Az éves bevétel a 2014-es 111,7 milliárd forintról 126 milliárdra nőtt, amelynek a kétharmadát a rendszerintegrációs és IT tevékenység adta. A bevételek harmada az utolsó negyedévben folyt be. Rékasi a tavalyi év nagy áttörésének nevezte az első nagyobb – 43 millió euró összértékű – nemzetközi üzletüket, amit a Coca-Cola görögországi leányvállalatával kötöttek adatközponti szolgáltatások nyújtására.  

Erőteljes a szolgáltatás fókusz

A vezérigazgató a Bitport kérdésére elmondta: bevételeik 70 százaléka szolgáltatásalapú, amelynek több mint fele valamilyen havidíjas szolgáltatásból származik. Mint mondta, idén nem számolnak a bevételek tavalyihoz hasonló megugrására, és elsősorban az újabb uniós ciklus forrásaira építő projektek előkészítésére koncentrálnak. A forgalom mintegy 50-60 százalékát az egyedi projektek adják, ebből az EU által finanszírozottak részaránya 2015-ben a korábban átlagosnak mondható 20-ról 30-ra százalékra nőtt. Idén azonban visszaáll a korábbi súlya.

A bevételek meghatározó részét egy ideig továbbra is az EU-s források adják, ám a vállalat nemcsak a közvetlenül informatikai célokra fordítható kereteire tud építeni, hanem az egyéb ágazatok fejlesztési támogatásaira is. Rékasi példaként a közlekedést és az agráriumot hozta: mindkét ágazatban erőteljesen megjelenhet a technológiai hozzáadott érték, amiből az IT-s megoldásszállítók is többletforrásokhoz juthatnak. A T-Systems több ilyen projektben is részt vett, többek között a Budapesti Közlekedési Központ Futár rendszerét fejlesztette, de hasonló projekten dolgozik Kecskeméten is.

Okos városok, M2M, IoT

A T-Systems is igyekszik meglovagolni a divatos trendeket. Bővíti például az okos városoknak szánt megoldásainak körét. Ezek egyike lehet az az intelligens épület koncepció, amin a Telekom csoport jövendő székháza is alapul. A Telekom csoport évek óta dolgozik egy szolnoki piloton, amelynek tapasztalatait Nyíregyházán folyó fejlesztésekben élesben is fe tudják használni. A nyírségi megyeszékhelyen, ahol két éve kezdődtek a fejlesztések, a következő hetekben jelentenek be több újdonságot is.

Rékasi aTibor szerint ugyanakkor el kell érni, hogy A smart city beruházások fontos kritériuma a fenntarthatóság – hangsúlyozta Rékesi. Az EU-s források ugyanis csak a létesítést finanszírozzák, az üzemeltetés költségei az önkormányzatokat terheli.

A vállalat készül a dolgok internetében és az m2m (machine-to-machine) kommunikációban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására is. A SIM-kártyás Bubi biciklik után jöhetnek a hálózatba kötött inkubátorok, az okos kukák, az RFID chipes könyvtári rendszer – ez utóbbira már konkrét megoldása és pilotja is van a cégnek –, de ígéretes üzletnek látják a hálózatba köthető utcai elektronikus reklámhordozókban is.

Jövő időben az Ipar 4.0-ról

Az Ipar 4.0 már nem egészen ismeretlen Magyarországon, a hálózatba köthető gyártósorokban főként az autógyárak járnak az élen, beleértve a magyar tulajdonú Rábát is. Ez a technológiaváltás azonban nálunk még inkább jövő idő. A vezérigazgató szerint erről a területről a következő egy-két évben a cég bevételeinek jó esetben is kevesebb, mint a 10 százaléka származhat.

Komoly üzleti lehetőségeket rejt még az e-közigazgatás. Rékasi nem osztja teljes egészében az uniós értékelést, miszerint a többi tagországhoz képest jelentősen le vagyunk maradva ezen a területen. (A témával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.)

A vezérigazgató legalább ilyen fontosnak tartotta, hogy előrelépjünk a digitális képességek elsajátításában. Ehhez a Telekom csoport nemrégiben indította el Legyél Te is Informatikus! kampányát, amivel az  idén már mintegy 10 ezer iskolást akarnak elérni. (A program indulásáról itt olvashatnak.) Mint mondta, a cél nemcsak az informatikusok képzése, hanem is, hogy az informatikai affinitás a szakmák legtöbbjéhez elérjen, vagyis eleve olyan orvosok, közgazdászok stb. szerezzenek diplomát, akik nyitottak a területükön zajló technológiai változásokra.