Rosszul teljesítünk a digitális közszolgáltatásokban és a digitális technológiák üzleti felhasználásában, állítja az Európai Unió ún. DESI jeletése (Digital Economy and Society Index). Magyarország összesített eredménye 0,47, amivel a 20. helyen áll a 28 tagországot rangsoroló listán. A gyenge szereplés annak a számlájára írható, hogy az index által mért területek egy részénél jóval lassabban fejlődtünk, mint az uniós átlag. A DESI 2016 jelentés a lemaradó országok csoportjába tartozik több közép-kelet-európai tagállam – Bulgária, Csehország, Lengyelország és Szlovákia –, de ide került Ciprus és Görögország, sőt a fejlett ipari tagországok közé számító Franciaország is.

Az Egységes Digitális Piac mérőszámai

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mutató DESI-index az EU Egységes Digitális Piac stratégiájának a része, amit az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) dolgozott ki. A mutató öt tényezőt vizsgál: a hálózati kapcsolatok szintjét, a digitális szaktudást, az internethasználatot, a digitális technológiák integráltságát és a digitális közszolgáltatásokat. (A DESI 0 és 1 között osztályozza a fejlettséget. Minél jobb egy ország teljesítménye, az eredmény annál közelebb áll az 1-hez.)

Ami a hálózati kapcsolatok szintjét illeti, Magyarország épp csak elmarad az uniós átlagtól, ráadásul némileg javított is az előző évhez képest, köszönhetően főleg a széles sávú internetes lefedettség javulásának. A vezetékes széles sáv a magyar háztartások 95 százalékában elérhető, az EU-átlag 97 százalék. Ezen belül a nagy sebességű internet-hozzáférés a háztartások 78 százalékába jut el, szemben az EU 71 százalékos átlagával. A magyarok 72 százaléka rendszeres internethasználó, az uniós átlag 76 százalék.

Gyenge alaptudás – jó szaktudás

Ami a digitális szaktudást illeti, erre Magyarország 0,57-es osztályzatot kapott, amivel a 17. a tagállamok rangsorában. A képet árnyalja, hogy az állampolgároknak csak az 50 százaléka rendelkezik digitális alapismeretekkel, mig az uniós átlag 55 százalék. Ezzel szemben az informatikához jobban értők aránya nálunk 4,9 százalék, míg az EU egészét nézve csak 3,7 százalék.

Magyarország jelentősen le van maradva a STEM (Science, Technology and Mathematics) szintű képzés terén, pedig ez egyre nagyobb szerepet játszik a digitális technológiáknak az üzleti életbenvaló kiaknázásában. (A STEM-mel egy kattintásnyira található cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.)

A közösségi oldalakra viszont nagyon rákattant a magyar: a 83 százalékos penetrációval listavezetők vagyunk az EU-n belül. A magyar internetezők 86 százaléka pedig rendszeresen olvas online híreket, 47 százalék online zenehallgató, filmnéző vagy online játékos, 55 százalék pedig videohívásokat kezdeményez a világhálón.

A digitális technológiák üzleti integrációjában állunk az öt vizsgált jellemző közül a leggyengébben. Itt a mutatónk mindössze 0,23. Ez intő jel a vállalkozásoknak, hogy a jelenleginél aktívabban kellene használniuk az e-commerce, a közösségi média és a cloud computing nyújtotta lehetőségeket. Jelenleg a magyarországi a kis- és középvállalatoknak alig 10 százaléka értékesít a világhálón. Bár tavaly jelentős volt a fejlődés, Magyarország jóval az uniós átlag alatt van internetbankolásban és az online vásárlásban is.

Az EU-n belül a negyedik legrosszabul teljesítő tagállam vagyunk a digitális közszolgáltatásokban. Még a lemaradók között is igencsak a rangsor végén állunk, pedig az online technológia segítségével jelentősen csökkenthetőek lennének a közkiadások.

De hol van Európa Japántól, az USA-tól vagy Dél-Koreától?!

Ami az EU egészét illeti, az unión belül egy év alatt számottevő volt a fejlődés a hálózati kapcsolatok, a digitális készségek és a közszolgáltatások terén. "A fejlődés üteme azonban lassú – figyelmeztet Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos. – Nem ülhetünk a babérjainkon, tennünk kell azért, hogy utolérjük Japánt, az USA-t és Dél-Koreát. Májusra konkrét javaslatokat teszünk az uniós tagállamoknak a teljesítményük javítására."

Az EU összesített pontszáma 0,52 a tavalyi 0,5 után. Svédország kivételével minden tagállam pontszáma emelkedett, a legjobb eredményeket Dánia, Hollandia, Svédország és Finnország érte el. A fejlődés Hollandiában, Észtországban, Németországban, Máltán, Ausztriában és Portugáliában a legerőteljesebb, ők az élmezőnybe tartozó országok.

Uniós szinten javult a hálózati kapcsolatok szintje, a tavalyi 62 százalékhoz képest idén már az európai háztartások 71 százalékának van legalább 30 Mbit/s-os internet-hozzáférése, és az évtized végére akár teljes lehet a lefedettség. A mobil széles sávú előfizetések száma is gyorsan bővül, az előző felmérésben még 100 európaiból 64 volt mobil ügyfél, ma viszont már 75 százalékuk.

A tagállamok összesített rangsora

Az EU-nak azonban fel kell készülnie a jövőben várható igények kielégítésére, valamint a következő generációs (5G) hálózatok kiépítésére is. Ezért a brüsszeli bizottság az év végéig megvizsgálja az uniós távközlési szabályokat abból a szempontból, hogy meg tudnak-e felelni a várható műszaki és piaci kihívásoknak.(Erről is szólt legutóbbi interjúnk Pataki Dániellel, a GSMA szabályozási alelnökével.)

Uniós szinten is fejleszteni  kell a digitális készségeket

A digitális készségek is fejlesztésre szorulnak még, míg a műszaki pályát választók száma enyhén emelkedik az EU-ban, az európaiak 45 százaléka még az egyszerű digitális ismereteket – levelezőfiók, szerkesztőprogramok használata, új készülékek telepítése – sem szerezte meg.

Uniós szinten sem sokkal jobb az e-kereskedelem használata, a kisebb vállalkozások nem élnek ennek a lehetőségével. Az európai internethasználók 65 százaléka szokott a neten vásárolni, ennek ellenére a kis- és középvállalkozásoknak csak 16 százaléka értékesít ott, és alig 7,5 százalékuk lépi át virtuálisan az országhatárt.

Ennek előmozdítására Brüsszel tavaly decemberbentett javaslatokat, és az Európai Bizottság májusban újabb csomaggal áll elő az e-kereskedelem erősítésére. A csomag foglalkozik az indokoltatlan földrajzi korlátozásokkal, a határokon átnyúló csomagszállítási piacok átláthatóságával, és javítani akarja a nemzetközi szintű fogyasztóvédelmet.

Az Unión belül egyre több közérdekű szolgáltatás érhető el online, például bejelenthető az interneten a lakóhely-változtatás vagy a gyermek születése. Ennek ellenére nem nő a hivatali ügyintézés netes változatát igénybe vevők aránya, ami jelenleg is legfeljebb 32 százalék.