Az S&P 500 az amerikai részvénypiac legszélesebb körben hivatkozott és legnagyobb forgalmú tőzsdei indexe, amely összesen 500 nagyvállalat részvényeinek kapitalizációval is súlyozott mutatóját tartalmazza, és ezáltal nagy vonalakban az amerikai gazdaságot reprezentálja. Arról már hosszú ideje rendszeresen olvashatunk, hogy ezt a listát is a technológiai vállalkozások vezetik, a dominanciájuk azonban mostanra tényleg látványossá vált: az S&P 500 öt legnagyobb vállalata, az Apple, a Microsoft, az Amazon, az Alphabet (Google) és a Facebook együttesen már a teljes index értékének közel ötödét teszi ki, ami nagyjából 4 850 milliárd dollárt jelent a teljes 26 700 milliárdból.

A dolog azért is érdekes, mert a befektetők általában a portfóliók diverzifikálásával igyekeznek védeni magukat a jövőbeni bizonytalanságoktól, így kisebb vagy nagyobb mértékben arra törekednek, hogy különféle eszközosztályokba és különféle részvényekbe fektessék a pénzüket, sőt regionálisan is változatosságra törekednek, nem beszélve a befektetések vagy hitelmegállapodások jellegéről. Ehhez képest a vízfejű S&P 500 aktuálisan két legnagyobb vállalata, az Apple és a Microsoft a maga összesen 9 százalékával már nagyobb súllyal rendelkezik, mint az indexben szereplő teljes iparágak, legyen szó az energiaiparról, a közművekről, az ingatlanpiacról vagy az alapanyagiparról.

A CNN Business riportjában idézett elemző szerint ezzel az S&P 500-as befektetések már olyanok, mintha valaki anélkül venne használt autót, hogy elvinné egy próbakörre vagy felnyitná a motorháztetőt. Ennek alapján az egyes szektorokba áramló túlzott invesztíció már csak a tapasztalat alapján sem egészséges, a befektetők pedig ebben az esetben a csordaszellemet követik, és a kimaradástól való félelem indokolatlan magasságokba nyomja egyes társaságok részvényeit. A technológiai ágazat súlya az S&P 500 tekintetében legutóbb a dotkom lufi húsz évvel ezelőtti kidurranását megelőzően volt ilyen magas, de a Lehman Brothers bedőlése is jó példa arra, hogy mire lehet számítani, ha a befektetési portfólióban aránytalanul nagy részesedéssel szerepel valamilyen (abban az esetben a pénzügyi) terület.

Ha lufi, akkor sem most fog kipukkadni

A beszámoló természetesen kitár rá, hogy a ritkán látható tőkekoncentráció egyáltalán nem valami nagyszabású összeomlás előjele, de azokra a kockázatokra nézve figyelmeztető jel, amelyeket a befektetők vállalnak, ha egyszerűen csak a tőzsdeindexekben utaznak. A vezető technológiai multik teljesítményének való kitettség annyiban vállalható, hogy ezek a társaságok még a kedvezőtlen piaci viszonyok között is átlag fölötti bevétel- és nyereségnövekedést produkálnak, azonban az indexben szereplő összes részvény egyforma súlyozása sem tűnik különösebben kifizetődőnek, ha azon belül ekkora a különbség az egyes szektorok eredményei között. Az öt legnagyobb big tech cég közül egyébként már négy is átlépte az ezer milliárd dolláros piaci kapitalizációt, a várakozások szerint pedig innentől érezhetően lelassul az árfolyamok növekedése, sőt az Apple esetében némi visszaesésről szólnak a 12 hónapos előrejelzések.

Egy vállalat működésének hatékonyságát persze a legkülönfélébb módon lehet jellemezni. Ha abból indulunk ki, hogy egy-egy szervezet milyen hatékonyan használja mondjuk az emberi erőforrást (értsd: egy alkalmazottja átlagosan mekkora bevételt termel), akkor rögtön más eredményeket kapunk. Önmagában egy ilyen mutató sem ér sokat, hiszen semmit sem árul el a költségekről vagy a hozzáadott értékről, de ennek alapján az energiaipari cégek köröket vernek a technológiai szektorra. Ugyanígy az egy alkalmazottra eső cégértéket tekintve sem a techvállalatok vezetik a listát, és ha csak az IT-vállalkozásokat nézzük, akkor az egyes piaci szereplők között is nagy különbségeket találunk, bár általánosságban rájuk is igaz, hogy a bevételeiket gyorsabb ütemben növelik az alkalmazottaik számánál.

Az S&P 500 indexszel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a súlyozásban fontos szempont a profittermelő képesség, sőt olyan vállalat nem is szerepelhet a csomagban, amely a legutóbbi négy egymást követő negyedévben nem tudott összességében pozitív mérleggel működni. Ez persze nem jelenti, hogy az S&P 500-as céges sosem veszteségesek, de a Tesla például, amely az utóbbi idők tőzsdei rakétázásával már simán a száz legértékesebb amerikai vállalat között van, egyelőre ugyanilyen simán megbukik a nyereségességet értékelő kritériumokon. A már bőven 140 milliárdos piaci kapitalizáció fölött járó társaság az S&P 500 szigorú szabályai szerint úgy sem számít nyereségesnek, hogy az előző éves korrigált eredménye most első ízben már pozitív volt.