A Boston Consulting Group összesen 758 tanácsadójának (a cég önállóan dolgozó tanácsadói 7 százalékának) tevékenységét vizsgálta abban a nemrég közzétett tanulmányában, amelyben gyakorlati kísérleti bizonyítékokat keresett a mesterséges intelligencia hatásairól a tudásmunkások termelékenységére és munkájának minőségére. Ennek egyik érdekes megállapítása, hogy az átlag alatt teljesítő tanácsadók profitáltak a legtöbbet a technológia használatából, ezzel szemben mindazok, akik saját maguktól is jobban teljesítettek, kevesebb hasznát vették az új eszközöknek.

A BCG kísérletében résztvevő alkalmazottakat előzetesen tesztelték, hogy felmérjék átlagos hatékonyságukat, alsó és felső kategóriába sorolva őket. Ezután két csoportot aklakítottak, és az egyiknek hozzáférést adtak a ChatGPT-t működtető GPT-4-hez, a másiknak viszont anélkül kellett boldogulnia egy kitalált cipőgyártó cég számára készített gyakorlati feladatsorral. A dolgozók teljesítményét emberi és MI-alapú értékelésnek veteték alá, amiből kiderült, hogy a legnagyobb relatív javulás az MI-t használó "alsó kategóriásoknál" volt mérhető, akiknél 43 százalékos fellendülést tapasztaltak.

A túl sok mindenkinek megárt

Ezzel párhuzamosan a "felső kategóriás" MI-használóknál csak csak 17 százalékos teljesítménynövekedést mutattak ki, miközben összességében úgy találták, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó tanácsadók gyorsabban végezték el feladataikat, és jobb minőségű eredményeket is produkáltak a hozzáférés nélkül dolgozóknál. Nagyon fontos felfedezés azonban az is, hogy nem szabad teljesen a technolgiára támaszkodni: a hozzáféréssel rendelkező tanácsadók teljesítménye akár 20 százalékkal romlott, ha olyan feladatot kaptak, amivel az MI nem tudott mit kezdeni.

A mesterséges intelligencia mindezek alapján egyfajta kiegyenlítő szerepet látott el a jobb és a gyengébb teljesítményű dolgozók között. A Business Insider riportja ezzel kapcsolatban egy másik, idén áprilisban közzétett tanulmányt is idéz, amelyben egy Fortune 500-as cég ügyfélszolgálati dolgozóit vizsgálva megállapították: a magasan képzett alkalmazottak termelékenységére gyakorlatilag nulla hatással volt az MI-asszisztensek hatására, míg az alacsonyabban képzett munkaerő termelékenysége 35 százalékkal növekedett. Ebben azonban az MI által generált tévedésekről nem esik szó.