Ma már mindennapos téma, hogy a technológia újabb és újabb módokon talál magának utat az egészségügybe és a kórházakba, olyasmire azonban nem sok példa akad, amikor tulajdonképpen nulláról, az alapoktól kezdve hoznak létre egy technológia-központú intézményt. A kaliforniai Stanford Egyetemen most éppen ebbe vágtak bele a Stanford Health Care kampuszán átadott új kórházi egységgel, amelynek szolgáltatásai az okostelefonos világban már megszokott készségekkel és konnektivitással működnek, sőt ennél is tovább mennek az automatizált rendszerek alkalmazásában.

Szokványosnak már az sem nevezhető, hogy a betegek az ágyuk melletti táblán állítgathatják a hőmérsékletet vagy a megvilágítást a termekben, és dedikált mobil alkalmazáson keresztül léphetnek kapcsolatba a személyzettel, vagy navigálhatnak a z épületen belül. Ennél is látványosabb azonban a robotok alkalmazása agyógyszerek kiválogatásában és kiosztásában, vagy annak a 23 darab, szintén automatizált járműnek a munkába állítása, amelyek a mosodai feladatokban vagy a hulladék elszállításában vesznek részt.

Az ilyen feladatok gépesítése az elképzelések szerint jelentős terheket vesz le a megszokott módon túlterhelt kórházi dolgozók válláról, hogy több idejük és energiájuk maradjon az ennél bonyolultabb feladatok elvégzésére. Az orvosoknak és a nővéreknek egyébként ebben is van segítségük, amennyiben lehetőségük van több beteg egyetlen helyről való monitorozására vagy a riasztások mobil eszközökön való fogadására, plusz az MRI szkennerek és más kórházi gépek is egymással összekapcsolva, integrált módon működnek (lásd feljebb a Staford Medicine felvételét).

Iszonyú drága, de segíthet még többet spórolni

A dolog lényege, hogy az új intézményt már eleve ilyen üzemre tervezték, és rendszerei ennek megfelelően tovább is fejleszthetők anélkül, hogy az újabb technológiák bevezetéséhez fenekestül fel kellene forgatni a már meglévő struktúrákat. A The Wall Street Journal beszámolója szerint az infrastruktúra gond nélkül képes lesz az 5G-s átállásra, ha arra lesz majd szükség, jelenleg pedig egy olyan, mesterséges intelligenciára épülő rendszer tesztüzemét készítik elő, amely különféle szenzoradatok kiértékelésével javítaná a betegellátás biztonságát.

Itt is, mint minden hasonló projekt esetében, szükségszerűen felmerülnek a hi-tech megoldások költségei: a lap riportjából kiderül, hogy az új létesítmény felépítése és beindítása eddig 2,1 milliárd dollárba (aktuális árfolyamon több mint 630 milliárd forintba) került. Ez még egy Stanford szintű intézmény számára is félelmetesen nagy összeg, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kísérlet sikerére nincs semmilyen garancia. A Stanford Health Care informatikai vezetője szerint azonban annyi biztos, hogy nem a technológia öncélú alkalmazásáról van szó.

A WSJ szerint a projekt legfőbb célja az automatizáció lehetőségeinek kiaknázása, ami közvetett és közvetlen módon javítja majd a kórházi dolgozók produktivitását. Az egyetem foylamatosan vizsgálja az ellátás minőségének változását és az új egység pénzügyi hatékonyságának alakulását, ami összességében hasznos kísérleti eredményekkel szolgál a Stanford és más intézetek számára is. Az eleve digitalizált kórház ezen felül a technológia felhasználása és az informatikai biztonság szempontjából is új szintet jelent, gondoljunk mások mellet az árnyékinformatika és az árnyék-IoT sokat emlegetett kockázataira, amelyekre legtöbbször éppen a kórházakat szokás példaként felhozni.