Olyan szakmákat is átvehetnek az intelligens robotok, melyekről korábban azt gondolták, hogy a digitalizáció nagyon sokáig nem veszélyezteti létüket.
Hirdetés
 

Gyerekek bénulásos megbetegedéseinek hatását segít csökkenteni az a humanoid robot, melyet a georgiai Institute of Technology kutatói fejlesztettek. Ez egyben csattanós válasz egy korábbi felmérésre, amely mind a fizikoterapeutákat, azaz gyógytornászokat, mind pedig a rekreációs terapeutákat azok közé sorolták, akinek a foglalkozását a legkevésbé veszélyezteti a digitalizáció. (A digitalizáció veszélyeztette szakmákról itt írtunk, a nemzetközi tanulmányt pedig itt találják pdf formátumban.)

De jó ez nekünk? Valószínűleg igen. Először is azért, mert a betegnek, aki amúgy is mozgásképtelen, vagy legalábbis nehezen mozog, nem kell elutaznia a kezeléshez valamelyik egészségügyi intézménybe, és ráadásul olyan terapeutát kap, akit még egy hiszti sem tud kiborítani, nem lesz ideges, türelmetlen, és mindig tud tanácsot adni. A beteg állapota akkor javul a leggyorsabban, ha ezeket a kezeléseket nap mint nap megkapja, azaz a gyakorlatokat értő és megértő irányítás mellett végzi.

A probléma megoldása nem kézenfekvő

Még mielőtt valaki egyszerű játékra gondolna: egy ilyen robot megépítése egyáltalán nem kézenfekvő. Kombinálni kell a játékosságot, a kommunikációs képességet és a fizikai jegyeket, hogy a robot rá tudja venni a páciensét az együttműködésre, illetve arra, hogy elvégezze a szükséges feladatokat. Emellett kontrollálnia is kell, hogy a beteg jól hajtja-e végre a gyakorlatot, és ha nem, akkor korrigálnia is kell.

A kutatók a kísérleteikhez a Trossen Robotics kis humanoid robotját, a Darwint. Darwin már most is rengeteg mindenre képes (lásd a videót): megadja a feladatot, és képes is ellenőrizni, hogy páciense azt jól hajtja-e végre. Szükség esetén korrigál, biztat, megerősít – mint egy igazi gyógytornász.
 

(Forrás: MIT Technology Review)


Azt a kutatók nem állítják, hogy kis robot teljes mértékben kiválthatná a terapeutát – már csak mérete miatt sem alkalmas olyan fizikai beavatkozásra, amire egy ember igen. A mindennapi gyakorlásban, a napi rutin elvégzésében azonban rengeteget segíthet.

A legfontosabb a jó szoftver

A kísérletet vezető Ayanna Howard professzor szerint ahogy a robothardverek egyre olcsóbbak lesznek, úgy fognak megjelenni a hétköznapi élet legmeglepőbb területein. Ráadásul ma már egyre kevésbé hardverkérdés ez; sokkal fontosabb az algoritmus, amely működésre bírja. (Jelenleg a kísérlethez használt, mintegy 45 cm magas Darwin 12 ezer dollárba kerül, azaz olcsónak nem mondható. Persze ez viszonylagos, hiszen még ha duplájába kerülne, akkor is olcsóbb lenne, mint egy terapeuta éves bére.)

Howardék több területen is kísérleteznek intelligens robotok alkalmazásával. Például kutatják azt is, hogyan lehetne óvodában segítőként lehetne alkalmazni robotokat egyszerűbb feladatokra. (Japánban már használnak robotokat az idősgondozásban.)

Ha már meg is lenne a jó algoritmus, a képfeldolgozó rendszer és a hatékonyan működő mesterséges intelligencia, egy komoly kihívás még mindig lenne: meg kell érteni az ember és a robot interakciójának a dinamikáját. Az emberi cselekvés mozgatói ugyanis nagyon összetettek, ráadásul emberenként, sőt egy embernél is változnak a szituációtól függően. Ennek megértése azonban kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hétköznapi életünkbe is bevonulhassanak a robotok.

Cloud & big data

Vodafone-t cserélt Yettelre a magyar állam

A 4iG viszont az Antenna Hungárián keresztül immár a Vodafone 70,5 százalékát birtokolja.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

Felderítés nélkül csatába menni – nagyjából ehhez hasonlítható az automatizált rendszereket nélkülöző kibervédelem. A mesterséges intelligencia mindkét oldalon beszállt a küzdelembe.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.