Az indiai piacon terjeszkedő vállalat nem csak dollármilliókkal támogatja az online enciklopédiát, de egyes technológiáit is ingyenesen a projekt rendelkezésére bocsátja.

A Google már tavaly nyáron megfogalmazta azzal kapcsoatos elképzeléseit, hogy a "következő egymilliárd felhasználót" Indiában szerezné meg magának. Ennek érdekében az olyan online alkalmazásokra számít, mint az Indiában is bevezetett, és a Tez névről nemrégiben Google Pay-re visszamárkázott mobil fizetési szolgáltatás, másfelől pedig a hozzáférést is aktívan támogatja: a Google Station program például publikus wifi-hotspotokon keresztül havonta 8 millió embert csatlakoztat a világhálóra.

A terjeszkedés egyik legfőbb akadályának a nyelvi korlátokat tartják, mivel az Indiában beszélt több tucat nyelven hozzáférhető tartalom a vállalat szerint alig 1 százalékát teszi ki az eredetileg angolul elérhető információnak. Ebben jelenthet fontos segítséget a Wikipedia bevonása, amely a 2017-ben közösen indított Project Tiger programon keresztül valósítaná meg a cikkek ilyen nyelvekre való átültetését. Egy másik kezdeményezés az indiai nyelveken írt PDF dokumentumok szerkeszthetővé tételére is.

A Wikipedia súlyára jellemző, hogy az online enciklopédia az előző évben 190 milliárd oldalletöltést szolgált ki, adatbázisában pedig már nagyságrendben 300 nyelven szerepelnek különböző anyagok. Az internetre még nem csatlakozó, de a Google által potenciális új felhasználónak tekintett emberekre világszerte jellemző, hogy többségükben nem beszélnek angolul, így a társaság kézenfekvő módon a Wikipediára is támaszkodna a kiszolgálásukban – nem véletlen, hogy a Wiki már nem csak a keresőtalálatok között szerepel kiemelt helyen, de a YouTube-videókhoz kapcsolódóan is megjelenik, sőt a Google Assistant szolgáltatásba is integrálták.

Mesterséges intelligencia ajándékba

A Google eddig összesen 7,5 millió dollárral támogatta a Wikipediát gondozó Wikimedia alapítványt, amihez egy friss bejelentés szerint újabb 3,1 milliót csapott hozzá: a pénz egy része közvelenül a szervezethez folyik be, egy másik adagot pedig a hosszú távú projekteket gondozó Wikimedia Endowment alaphoz utalnak. A támogatás ennél is fontosabb eleme azonban nem anyagi, hanem technológiai jellegű: a Google hozzáférést ad a Wikipediának a Cloud Custom Search és a Cloud Vision API-hoz.

Előbbi abban segíti a szerkesztőket, hogy könnyebben kutassanak fel idézeteket és forrásokat, utóbbinak pedig a publikusan hozzáférhető tartalom (praktikusan a könyvek) digitalizálásában veszik hasznát, természetesen az indiai nyelveket illetően, ezzel pedig változatosabb és megbízhatóbb forrásokkal erősítsék meg a cikkeket. Mindez olyan, a mesterséges intelligenciára épülő eszközöket ad a Project Tiger programhoz, amelyek felhasználása nehezen forintosítható, de minimum vetekszik a bejelentett anyagi támogatás összegével.

Érdemes megjegyezni, hogy a Wikipediát más technológiai multik is szponzorálják, pontosan ugyanilyen okokból. Az Amazon például tavaly ősszel vágott hozzá az alapítványhoz egymillió dollárt, hivatalosan a tudás globális megosztásához való hozzájárulásként. Ahogy az akkori közleményből kiderül, ez olyan érték, ami közös a Wikipedia és az Amazon Alexa digitális asszisztens fejlesztésében. A kettő közti reláció azonban úgy fest, hogy az Alexa (vagy a Google, de akár az Apple Siri) aktívan lefölözi a Wikipedia adatbázisát, amikor válaszokat keres a felhasználók kérdéseire – ezt hivatott ellensúlyozni az Amazon anyagi támogatása is, ami az elismerés kifejezése mellett az alapítvány folyamatos működését is biztosítja.

Közösség & HR

Az adatközpontok iránti ellenszenv egyesíti a republikánus és demokrata szavazókat

A New York Times által idézett közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége politikai nézeteitől függetlenül utálja az egyre-másra épülő adatközpontokat, ami akár az ország politikai életét is megváltoztathatja.
 
Hirdetés

Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció

A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.

A szolgáltatásként kínált mesterséges intelligencia és robotizált folyamatautomatizálási megoldások leegyszerűsítik a bevezetést, miközben új kockázatokat is hoznak.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.