A Reuters beszámolója szerint a SoftBank Group első embere, Maszajosi Szon kedden a Donald Trumppal folytatott megbeszélés után a manhattani Trump Towerben jelentette be, hogy a japán cégcsoport befektetési lehetőségeket keres az Egyesült Államokban. A megválasztott elnök programjának kevés komolyan vehető eleme közül az egyik a gyártási tevékenység és a gyártóipari munkahelyek hazahozatala volt, erre pedig már hivatalba lépése előtt figyelemre méltó ígéretet kapott a SoftBankot irányító milliárdos sorstársától.
Ahogy arról már az év elején beszámoltunk, Trump több megnyilatkozásában is arról beszélt, hogy durván megadóztatná a külföldre szervezett amerikai termelést. Egy alkalommal a legsikeresebb amerikai techcégeket, köztük is az Apple-t is kipécézte, amiért jellemzően a tengerentúlra viszik gyártási tevékenységük érdemi részét. Az akkor még csak elnökjelölt-aspiráns Trump akkor úgy fogalmazott: mindenképpen el fogja érni, hogy az Apple "ebben az országban kezdje gyártani a rohadt számítógépeit meg a többi cuccát, és ne más országokban."
Szikrát vet a forgóajtó a Trump Toronyban
Miután az már korábban is felbukkant a hírek között, hogy az Apple legfőbb gyártópartnere, a Foxconn az amerikai terjeszkedés opcióit vizsgálgatja, Szon és az ARM-et nemrég 32 milliárd dollárért felszippantó SoftBank ennél most egy fokkal konkrétabb lépést lengetett be. A bejelentés értelmében a következő négy évben összesen 50 milliárd dollár értékkű beruházást terveznek az USA-ban, amivel nagyságrendben 50 ezer új munkahelyet is teremtenének. Lényeges részleteket egyelőre senki sem közölt, bár Trump már ki is hirdette a Twitterén, hogy mindezt az ő megválasztása tette-teszi majd lehetővé.
A nyilatkozat feltámasztotta a spekulációkat a SoftBank 82 százalékos tulajdonában áló Sprint telekomszolgáltató és a T-Mobile US két évvel ezelőtt tervezett, de a szabályozó hatóságokon elhasaló egyesülési terveiről. A befektetett összeg és az állítólagos új munkahelyek összefüggései ebben a tekintetben még ennyire sem lennének világosak, hiszen a Sprint szervezete egyre karcsúbb, a cég ebben a pénzügyi évben 2 milliárd dolláros megtakarítást szeretne elérni a költségek csökkentésével, ami nagyrészt elbocsátásokat jelent.
Trump mindenesetre már a kampányában is az üzleti élet túlszabályozottsága ellen foglalt állást, és világossá tette, hogy az Obama-adminisztrációhoz viszonyítva sokkal lazább lenne a cégfelvásárlások és -összeolvadások elbírálásában. Az már eddig is kiderült, hogy az igazgatótanácsi megbeszéléseken otthonosan mozgó Trump igyekszik külön megállapodásokat kötni a megfelelő súlyú üzleti szereplőkkel, így most a SoftBankkal is – kérdés, hogy a január második felében hivatalba lépő új elnök mennyit lesz képes mindebből a gyakorlatba is átültetni.
Szóban már megindultak az ázsiai dollármilliárdok
A SoftBank 50 milliárd dolláros befektetése a Dow Jones szerint azon a 100 milliárd dolláros tőkealapon keresztül valósulna meg, amelyet Szon a szaúdi állami vagyonalappal és más potenciális partnerekkel együtt hozna létre. A részben koreai származású japán üzletember azt is elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a 168 milliárd dolláros vállalati értékkel rendelkező SoftBank csoport elsősorban a startup szcénában nézne körül – ez egyébként pontosan az a terület, ahol már Barack Obama utolsó éveiben is felerősödtek a külföldi befektetések megkönnyítését sürgető hangok.
Maszajosi Szon fellépését követően nem sokkal a SoftBank (és az Apple) kiemelt fontosságú ázsiai partnere, a Foxconn is bejelentést tett, miután a CNBC riportjában a Szon kezében tartott dokumentumon feltűnt a tajvani cégóriás logója is, további 7 milliárd dollár és további 50 ezer munkahely társaságában. A Foxconn (becsületes nevén Hon Hai Precision Industry) óvatos megfogalmazása szerint a lehetséges beruházások köre még nincs meghatározva, erről a Foxconn az illetékes amerikai tisztségviselőkkel folytatott tárgyalások után fog beszámolni.
forrás: cnbc.com
A CNBC-n megszólaló elemző szerint minden jel arra mutat, hogy a technológiai gyártótevékenység bizonyos része valóban visszaszivárog majd az Egyesült Államokba, különösen, hogy a megválasztott elnök elkezdi majd kicsavarni az Apple és más hazai piaci szereplők karját. Ez annak idején Obamának nem sikerült, amikor a néhai Steve Jobsszal próbált ugyanebben a kérdésben dűlőre jutni: a The New York Times 2012-es beszámolója alapján Jobs világossá tette, hogy "azok a munkahelyek már soha nem jönnek vissza".
Az információtechnológiai ipar munkaerőigényével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a külföldi szakemberek foglalkoztatását elősegítő H1B vízum, ami egyesek szerint az amerikai technológiai fölény záloga, Trump értelmezésében kizárólag a vállalati költségek csökkentéséről szól. A kampányban tett kijelentései alapján a következő elnök kevesebb szakembert engedne be az országba, akiket viszont a jelenleginél sokkal jobban megfizetne. A kormányzati statisztikák szerint ugyanis a H1B vízummal érkező munkavállalók több mint fele a törvényesen adható legalacsonyabb fizetésért dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a magas szintű K+F tevékenységekben az átlagosnál nagyságrenddel kevesebb külföldit alkalmaznak.
Exkluzív szakmai nap a felhők fölött: KYOCERA Roadshow a MOL Toronyban
A jövő irodája már nem a jövő – hanem a jelen. A digitális transzformáció új korszakába lépünk, és ebben a KYOCERA nemcsak követi, hanem formálja is az irányt. Most itt a lehetőség, hogy első kézből ismerje meg a legújabb hardveres és szoftveres fejlesztéseket, amelyekkel a KYOCERA új szintre emeli a dokumentumkezelést és az üzleti hatékonyságot.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió. A valódi előrelépéshez olyan infrastruktúrára, szolgáltatásokra és partneri támogatásra van szükség, amelyek nemcsak technológiai válaszokat adnak, hanem üzletileg is működőképes megoldásokat kínálnak.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak