Az utóbbi időben a nemzetközi és hazai informatikai szállítók is arról számolnak be, hogy a koronavírus-járvány terjedésével itthon is ugrásszerűen megnőtt az online munkavégzést támogató eszközök iránti kereslet a szoftverek, az online szolgáltatások és természetesen az ezek igénybevételét biztosító hardverek tekintetében is. Ahogy sok munkafolyamat a virtuális térbe kerül, szükség van az eszközpark frissítésére vagy bővítésére is: a céges vásárlók tízesével veszik az azonos típusú laptopokat, és már nem mindig a hordozhatóság az elsődleges szempont, ennél fontosabb az előre telepített Windows vagy a megfelelő webkamera.

Mindennek megfelelően már érkeznek a számok is a szállítók forgalmának felfutásáról: a Reuters héten megjelent riportjából például kiderül, hogy a világ legnagyobb memóriacsip-gyártójának, a Samsungnak is otthont adó Dél-Koreában a félvezetőipari export 20 százalékos felfutásáról számoltak be az elmúlt hónapban. Az amerikai vészhelyzeti intézkedések ráadásul csak ezután kezdtek megjelenni, vagyis a laptopok és hálózati perifériák iránti keresletet várhatóan még jobban megdobják majd a szállítók egyik legnagyobb piacán bekövetkező változások.

A hírek szerint a bevásárlás Japánban vagy Ausztráliában is megkezdődött, ahol a beszerzéseket ugyancsak legnagyobb részben a távmunkára való átállás generálja: a gyártók igyekeznek olyan funkciókkal (mondjuk jobb minőségű hangszórókkal) ellátni a konfgurációkat, amelyek fontosak lehetnek a távoli munkavégzésben, a kereskedők pedig a céges és a konzumer ügyfelek körében is azt tapasztalják, hogy folyamatosan növekszik a megrendelések száma – nem csak a számítástechnikai eszközök, de akár a háztartási gépek kategóriájában is, ahogy az emberek felkészülnek a hosszabb távú bezártságra.

Az eszközgyártók is spájzolnak

A keresletet természetesen legelsősorban Kína pumpálja felfelé, ott is a nagy felhőszolgáltatók (Alibaba, Tencent, Baidu stb.) gyors reakciója határozza meg a folyamatokat. A társaságok a korbbinál jobban megnyitották platformjaikat a felhasználók előtt, a meglévő és új ügyfeleknek egyaránt több, olcsóbb vagy akár ingyenes erőforrást bocsátanak a rendelkezésére. Ezt a gyakorlatot már tengerentúli versenytársaik is elkezdték követni, de a DRAMeXchange adatai szerint a kínai cloud infrastruktúra soron kívüli fejlesztése önmagában is 6 százalékkal dobta meg a DRAM csipekárát a februári szinthez képest.

Az UBS előrejelzése szerint egyébként a DRAM csipek további 10 százalékot drágulhatnak az idei második negyedévben, ami a szervercsipek árának kétszer ekkora, 20 százalékos emelkedéséhez vezethet. A fokozódó kereslet nyomán fellépő, enyhe áruhiány akár 2021 harmadik negyedévéig is éreztetheti majd a hatását, miután a szerverpiaci megrendelések volumene az idén és jövőre is majdnem harmadával, 31-31 százalékkal növekedhet.

A hírügynökség által idézett felmérés alapján az elektronikai szállítók 69 százaléka arra számít, hogy az ellátási láncban mutatkozó kisebb késések vagy fennakadások már a következő három hétben megmutatkoznak. Fele részük ugyanakkor arra készül, hogy az üzleti folyamatok júliusra normalizálódnak, háromnegyed részük pedig biztos benne, hogy legkésőbb októberre minden visszatér a rendes kerékvágásba ezen a téren. A gyárakban nem áll le a termelés, de az eredeti eszközgyártók (OEM) vagy rendszerintegrátorok ettől még aggódnak az utánpótlás miatt, és legelsősorban a memóriákat illetően igyekeznek egy lépéssel megelőzni a versenytársaikat.