Az Európai Unió Bírósága keddi ítéletében mondta ki, hogy nem felel meg a hálózatsemlegességi előírásoknak, ha a szolgáltatók bizonyos alkalmazások és szolgáltatások használatához korlátlan adatkeretet biztosítanak, és ezek elérését minden korlátozás nélkül biztosítják akkor is, ha a többi internetes tartalom a díjcsomagban foglalt adatkeret kimerülése miatt már nem, vagy csak lassítva érhető el.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozat az első olyan érdemi rendelkezés, amelyben a bíróság ilyen ügyben érvényesíti az Európai Unió 2015-ös, a netsemlegesség szabályait is érintő rendeletét. Mivel a tagállamok bíróságainak is ehhez igazodva kell majd dönteniük a tartalmilag hasonló ügyekben, az ítélet hosszabb távon is meghatározza a szolgáltatók és a hatóságok jogértelmezését.

Az eljárás előzménye, hogy a Telenor Magyarország a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) két, 2017-ben született elmarasztaló határozatával szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálatot. Ezekben a hatóság arra kötelezte a Telenort, hogy szüntesse meg a MyChat és MyMusic kiegészítő adatcsomagokban szereplő és az azon kívüli alkalmazások forgalmának tisztán kereskedelmi alapú megkülönböztetését.

Ez lesz a közös értelmezés

Ahogy az NMHH friss közleményében is olvasható, a kiemelt alkalmazások használatához kötődő adatforgalmat a szolgáltató nem vonta le az előfizető általános adatforgalmi keretéből (nullás díjszabás). Az alkalmazások korlátozás és lassítás nélkül elérhetők maradtak akkor is, ha az előfizető adatkerete az adott számlázási ciklusban már elfogyott, és ezért a többi internetes tartalmat már egyáltalán nem, vagy csak lassítva tudta elérni.

A Telenor a Fővárosi Törvényszéken indított kereseteket követően, a vonatkozó jogszabályok értelmezését kérve fordult előzetes döntéshozatalért az uniós bírósághoz. Ott viszont az NMHH jogértelmezését osztva mondták ki, hogy a fenti gyakorlat megsérti az egyenlő bánásmód általános kötelezettségét, és a nullás díjszabás nem kombinálható más szolgálatások forgalmának blokkolásával vagy lassításával a végfelhasználók jogainak korlátozása nélkül.

A dolog lényege, hogy ennek objektív jogi kötelezettség vagy műszaki ok nélküli, pusztán kereskedelmi megfontolásból való alkalmazása a kiemelt szolgáltatások használatát fokozza, a többiekét pedig csökkenti vagy ellehetetleníti. A nyílt internetre vonatkozó szabályok ebben a tekintetben nem csak a fogyasztókat, hanem a tartalomszolgáltatókat is védik: a hálózatsemlegesség elvi alapja, hogy az internetszolgáltatóknak minden adatot azonos módon, egyező feltételekkel kell kezelniük.

Az Európai Bíróság döntése és annak indoklása itt olvasható magyar nyelven.