Emiatt drasztikusan emelkednek a költségek az iparágban, ami visszavetheti az építési kedvet. Pedig a kereslet nem csökkent az adatközponti kapacitásokra, sőt!

A nemzetközi bizonytalanságok miatt egyre magasabbak a kockázatai az adatközpont-beruházásoknak. A The Register egy amerikai elemzésre hivatkozva ugyanazokat az okokat sorolja, melyek az egész techiparban komoly problémát okoznak: nyersanyag- és berendezéshiány, munkaerőhiány, áremelkedés.

A tanulmányt jegyző Turton Bond nevű építőipari tanácsadó cég szerint az adatközpontok iránti igény erősebb, mint valaha, amivel a fejlesztések nem is tudnak lépést tartani. Az okokban nincs semmi meglepő: az újabb és újabb Covid-variánsok miatti kiszámíthatatlan korlátozások (lásd Kínát), az ellátási láncokban keletkező zavarok és az erős kereslet együttesen teszik nehézzé a piaci helyzetet. Pedig továbbra is egy nagyon gyorsan növő szegmensről van szó. Az igények növekedését jelzi, hogy az adatközpontok kihasználtsága is jelentősen javult.

A BlueWeave Consulting egy áprilisi elemzése szerint a piac mérete tavaly 206 milliárd dollár volt. A dinamikus bővülés miatt azonban 2028-ra ez akár meg is duplázódhat.

A bővítés azonban egyre nagyobb összegeket emészt fel. Mivel egy adatközpont-építés ingatlanberuházás is, a piaci boom felpörgette a megfelelő telkekkel kapcsolatos spekulációt, főleg mert például az USA-ban a nagy építkezések néhány régióra koncentrálódnak (a Szilícium-völgy mellett többek között Virginia északi része, Chicago és New York környéke). A CNBC egy tavalyi cikkében arról írt, hogy az adatközpontok építésére alkalmas területek már 2020-ban is a legjobb hozammal kecsegtető ingatlanbefektetésnek számítottak.

Hiány van alapanyagból, és ember sincs

A magas infláció is probléma. Az USA-ban áprilisban 8,3 százalékos inflációt mértek, de egyes szakértők további emelkedést sem zárnak ki. Enyhülést csak az év végére várnak. Emiatt elszálltak az anyagköltségek. A fentebb már idézett Turton Bond-tanulmány szerint tavaly összességében 25 százalékkal emelkedtek az anyagárak. Folyamatosan drágulnak az építési anyagok, az adatközpontokban elengedhetetlen speciális hűtő-fűtő-szellőztető berendezések, a szintén speciális hőszigetelő rendszerek, vezérlők, kapcsolórendszerek stb. A legnagyobb mértékben azonban a szintén fontos acél ára emelkedett.

És ha az áremelkedés kevés lenne: az amúgy is drága alapanyagokra sokszor hónapokat kell várni. Rézvezetékek szállítását a gyártók a megrendeléstől számított 15-17 hétre vállalják, az acélelemek átlagos szállítási terminusa 31-33 hét, az alumíniumé 36-38 hét. Az elektromos berendezésekre pedig közel egy évet kell várni.

És ha meg is jöttek a szükséges alapanyagok, nincs, aki beépítse: az építőiparból ugyanis folyamatosan szivárog el a munkarő. Amúgy is nehéz ezekre a munkákra jelentkezőt toborozni: sok adatközpont ugyanis a semmi közepén épül, ahová még jobb időkben sem szívesen mennek dolgozni az emberek.

Csak a felhalmozás segít

A The Register által idézett amerikai tanulmány szerint itt is ugyanaz a helyzet, mint annyi más iparágban, például az autógyártásban vagy az elektronikai összeszerelésben. Ha valaki adatközpont-beruházást tervez, jóval hosszabb felkészülési idővel számoljon, és előre szerezze be az építési anyagokat és a berendezéseket. (Mint a közelmúltban írtunk róla, az Apple például a beszállítóit próbálja rávenni, hogy a korábbinál sokkal nagyobb alkatrészkészletet halmozzanak fel.)

A nagy szolgáltatókat azonban ezek a nehézségek nem rettentik el, hívja fel a figyelmet a brit lap. Az Amazon például új adatközpontok építését tervezi Kaliforniában, valamint további ötöt Oregonban.

Cloud & big data

A KPMG megíratta az MI-vel, hogy mi mindenre jó az MI – csak hibásan

Az mindenesetre kiderült, hogy a mesterséges intelligencia önfényezésben legalább annyira jó, mint a tanácsadók.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.