A nagyváros munkacsoportot állított fel a közigazgatásban működő algoritmusok társadalmi hatásainak vizsgálatára.

Az algoritmizált döntések egyre több fronton befolyásolják az emberek életét, ami alól a kormányzati rendszerek sem jelentenek kivételt. Ez a helyzet New Yorkban is, ahol a rendőrségtől és a tűzoltóságtól kezdve a lakhatási és iskoláztatási ügyeken át az élelmiszerbiztonságig egy csomó automatizált rendszer dolgozik. Az automatizálás előnyei nyilvánvalók, az elfogulatlanság kérdése és a rendszerek transzparens működése azonban minimum aggályos lehet egy olyan környezetben, ahol éppen ez a két szempont osztályozható a legnehezebben.

A New York-i városi tanácsban hétfőn ment át egyhangú támogatással az az augusztusban benyújtott javaslat, amely munkacsoport felállítását írná elő az "automatizált döntéshozó rendszerek" átvilágítására. (A feltételes mód csak amiatt indokolt, hogy a rendelet életbe léptetéséhez szükség lesz a polgármester aláírására is.) A munkacsoport a tervek szerint a jövő év, 2019 végéig működik majd, akkor teszi közzé jelentését a számítási algoritmusok kiegyensúlyozottságáról és egyáltalán a beható vizsgálatokra való alkalmasságáról.

Utóbbi azért lényeges kérdés, mert a rendszerek működésével, annak hatásaival vagy pontos költségeivel maga a városvezetés sincs teljesen tisztában – nem beszélve a város polgárairól, akiknek még ennyi betekintésük sincs azokba a folyamatokba, amelyek a velük kapcsolatos döntéseket hozzák.

A vizsgálatokhoz eszközökre is szükség lenne

A javaslat egyébként a mostani formájában a legelső elképzelések kilúgozott változata. Tavaly májusban még egy olyan tervezetet vázoltak, amely szerint ha egy városi ellenőrzés alatt álló szerevezet a szabályozásokat, büntetéseket vagy szolgáltatásokat automatizált rendszerek bevonásával akarja kezelni, akkor a vonatkozó szoftverek forráskódját mindenki áétal elérhetővé kell tennie, ezen felül a New York-i polgárok által szolgáltatott (tehát valódi) adatokkal kell modellezniük az algoritmusok későbbi működését.

Ebből mostanra annyi maradt, hogy a technikai információt "indokolt esetekben" kell közzétenni, és a munkacsoportnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen típusú algoritmusok szorulnak szabályozásra, illetve a polgárok milyen módon nyerhetnek betekintést azok működésébe, hogyan kaphatnak tájékoztatást az őket érintő döntések hátteréről, és mi a teendő, ha valaki "algoritmikus elfogultság" áldozatává válik. Bár a kezdeményezés a maga nemében a városban, az Egyesült Államokban, és talán az egész világon úttörő dolognak számít, a kritikusok szerint nagyon nehéz lesz érdemi eredményeket felmutatni.

A kritikusok szerint a fokozott nyitottság egyben biztonsági kockázatokat is jelent, amennyiben a rosszhiszemű felek hatékonyabban trükközhetik meg a közjóléti szolgáltatásokat; a szállítók ugyanakkor nehezen mennének bele, hogy közszemlére kell tenniük a tulajdonosi technológiákat, ezen keresztül pedig versenyhátrányba kerüljenek a konkurenciával szemben.

A The New Yorker beszámolója azt az (ál)naiv kérdést is felveti, hogy ha a város eddig képtelen volt megbízható módon visszamérni az automatizált rendszerek hatásait, akkor a város által felállított munkacsoport vajon milyen eredményeket szállít majd. Különösen akkor, ha a vizsgálat alá vont szereplőktől jórészt csak önkéntes adatszolgáltatásra számíthat a rendszerek tervezésével, beszerzésével vagy auditálásával kapcsolatban.

Bemondásra már nehezen lehet bizalmat építeni

A tervezet ugyanis ebben a formában nem tartalmaz semmiféle ajánlást vagy stratégiát az érdekérvényesítésre: egy New York méretű, ilyen forrásokkal és demográfiai adatállománnyal rendelkező város simán tárgyalhatna erőpozícióból a beszállítókkal, felrúgva az eddigi gyakorlatot, és a titkosítástól remélt apró eredmények helyett rámehetne a legitimitás és a közbizalom eróziójának megállítására.

Az első lépést mindenesetre a város vezetése megtette, és a munkacsoport működése precedenst jelenthet más helyi kormányzatok számára is. A bejelentésekkel kapcsolatban megszólaló szakértők mindenesetre azt várják, hogy a mostani kísérlet nyomán New York egyre inkább latba veti majd saját súlyát a beszállítókkal való tárgyalásoknál, akár a meglévő szerződések felülvizsgálatával.

A publikus elszámoltathatóság hiányában nem marad más, mint elhinni, hogy az algoritmusok nem egyoldalúak vagy diszkriminatívak. Erre pedig a big data korszakban (akár csak a Facebook milliókat érintő algoritmikus manipulációinak felszínre kerülésével) már nem érdemes apellálni.

Cloud & big data

A Samsung headsetjén mutatkozik be a Google kiterjesztett valósága

A most bejelentett Android XR platform már a Gemini MI-technológiájára épül, és új korszakot nyitna az immerzív technológiák fejlődésében.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.