Kell hozzá egy VR-szemüveg, egy jó fülhallgató, egy optikai nyomkövető rendszer, sok drótkötél, megfelelően erős motorok, meg persze egy jó vezérlési rendszer. A kötelek végére felfüggesztenek egy kabint, belehelyeznek egy ülést, és már kész is a legújabb szimulátor. Egy olyan rendszer, amely nem csak a hangot, a látványt és az apróbb mozgáselemeket tudja szimulálni, hanem például a testre ható gyorsulást is.

Ez azért még nem a mainsream VR

A tübingeni Max Planck Intézet egy kutatócsoportja szeptember közepén egy konferencián mutatta be azt ún. kábelrobot szimulátorát. A szimulátor kifejlesztéséhez két év és némi kooperációs kellett. A fejlesztésben közreműködött a Fraunhofer Intézet és a Waagner Biro nevű, különböző acélszerkezeteket, nehézipari gépeket, de színpadtechnikai megoldásokat is gyártó vállalat.

Maga a szimulátor nagyon puritán. Egy karbonvázas poliéder gondolát nyolc speciális drótkötéllel rögzítenek a levegőben, a köteleket pedig nagy teljesítményű motorok mozgatják. A motorok összteljesítménye közel 500 LE. A felhasználó az oktaéderben elhelyezett ülésben ül. De a hagyományos szimulátorokkal ellentétben a képet nem egy képernyőre vetítik ki. Fel kell helyeznie egy Oculus Rift-szerű szemüveget, ami a virtuális képet biztosítja, fülébe fülhallgatót tesz, amiből a hanghatások jönnek, a mozgásokat – egy autó vagy repülőgép mozgását, gyorsulását stb. – pedig a speciális vezérlésű motorokkal mozgatott kötelek biztosítják.

Ezzel a kialakítással sikerült elérni, hogy a rendszer akár 1,5g gyorsulással is tudja mozgatni a gondolát.

Egyelőre csak kutatóeszköz

A szimulátornak egyelőre csak a prototípusa készült el, amit egy ideig elsősorban mozgásérzékelési és kognitív kutatásokban használnak fel.

És hogy miért olyan nagy dolog ez? Szimulátor robotokat eddig is készítettek. Többségük azonban csak egy speciális területen (repülés, autóvezetés stb.) lehetett alkalmazni, ráadásul a bonyolultabb mozgásformákat és a nagyobb gyorsulást már nem voltak képesek szimulálni.

A CableRobot ebben hoz komolyabb előrelépést. A speciális kialakítással ugyanis a testre ható gyorsulást is lehet közvetíteni, ami nagyban növeli a szimuláció valósághűségét, másrészt a kötelek számának a növekedésével egyre bonyolultabb mozgásformákat tud lekövetni a szimulátor kabinja. Mint az alábbi videón látható, már ebben a kiépítésben is elég félelemetes mozgássorokra képes a rendszer.

Két éve a Max Planck Intézet már bemutatott egy szimulátor robotot, amely leginkább egy méretes robotkarra szerelt helikopterkabinra emlékeztetett. Az azonban csak a körmozgásokat tudta szimulálni.

Az új szimulátornak egyfelől kézenfekvő az ipari haszna: sokkal jobban felkészülhetnek vele az éles feladatokra a majdani repülőgép- és helikopterpilóták, de a fejlesztő csapatot vezető  Heinrich Bülthoff professzor szerint az orvosi kutatásokban is felhasználható. Segítségével ugyanis jól vizsgálható a mozgásérzékelés neurológiai háttere.