Tizenegy európai piacon vizsgálta a Mastercard megbízásából a Kantar Media a digitális banki szolgáltatások használatát. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a digitális bankolás mindennapjaink része, hét válaszadó közül hat havonta legalább egyszer, míg 38 százalékuk heti vagy napi rendszerességgel használ valamilyen megoldást. A legtöbben (63 százalék) a hagyományos bankok mobil banki alkalmazásait, viszont ötödük a csak digitális térben működő bankokét is használja.

Ügyfélmegtartó erő lehet

Az európaiak szerint a digitális banki megoldások legnagyobb előnye a kényelem, mert időtakarékos (66 százalék) és felhasználóbarát (65 százalék). A legfontosabb elvárásuk ezekkel a megoldásokkal szemben, hogy legyenek biztonságosak (67 százalék).

A magyar részadatokból az is kiderült, hogy hagyományos bankok számára a digitális banki termékek ügyfélmegtartó erővel bírnak. A magyar válaszadók 29 százaléka a jövőben is kitartana jelenlegi bankja mellett, és közel kétharmaduk (64 százalék) olyan innovatív megoldásokat vár a bankjától, melyek könnyebbé tehetik a napi pénzügyeit.

Az általános európai elvárás egyébként az, hogy a bankok által kínált megoldások legyenek könnyen használhatóak (32 százalék), biztosítsanak valós idejű költség-ellenőrzést és átláthatóságot (25 százalék), valamint a hagyományos banki szolgáltatásokhoz képest nagyobb rugalmasságot (22 százalék). A válaszadók többségének (70 százalék) egyébként fontos a bankja, amely még mindig az elsődleges pénzügyi tanácsadója.

Nem ártana edukálni az ügyfeleket

Idén szeptember 14-én lép hatályba az Európai Unió PSD2 Nyílt Bankolási Kezdeményezése. Bár a bankoknak már 2019. március 14-től biztosítaniuk kellett, hogy az új számlainformációs és fizetéskezdeményezési szolgáltatók tesztelhessék a fizetési számlához való hozzáférést biztosító API-kat, azokat élesben csak szeptemberben kell megnyitni. (A részletekről többek között itt írtunk.)

A nyílt bankolás révén a bankok által tárolt ügyféladatokhoz – az ügyfél engedélyével – a megbízhatónak minősített szolgáltatók is hozzáférhetnek harmadik félként. Így a külső szolgáltatók és a bankok egyénre szabott ajánlatokat tehetnek a felhasználónak, illetve az ügyfél feljogosíthatja a harmadik felet, hogy az ügyfél vagy a vállalkozás nevében fizetési tranzakciót kezdeményezzen.

Bár ez mélyreható változást hoz az európai pénzügyi rendszerben, a kutatás szerint a válaszadók 85 százaléka még akkor sem ismeri a rendelet lényegét, ha hallott róla. Ehhez képest meglepő, hogy a válaszadók 43 százaléka mondta azt, hogy szeretne olyan szolgáltatásokat, melyeket a nyílt bankolás tesz lehetővé.

A válaszadók 13 százaléka használ már olyan mobilalkalmazásokat, melyek több bankszámla tranzakcióit is nyomon követik. Ami a vágyakat illeti, a válaszadók 43 százaléka szeretne olyan alkalmazást, amely egy felületre vonja össze a különböző bankoknál vezetett megtakarítási és folyószámlájukat. 22 százalékuk pedig olyan szolgáltatásra vágyik, ami segít pénzügyei kezelésében, és a korábbi kiadásai elemzésével előrejelezné a jövőbeni kiadási mintáit.