Idén mintegy hetven országban döntöttek vagy dönthetnek az év végéig az emberek országuk jövőjéről választásokon. Tavaly még a szakértők azt tartották az egyik legnagyobb kockázatnak, hogy bármelyik választást a feje tetejére állíthatja a mesterséges intelligencia.

Azóta kiderült, hogy még mindig a trollhadseregek jelentik a legnagyobb kockázatot. Egy új kutatás pedig azt is kimutatta, hogy három országban biztos, hogy senki sem bukott vagy győzött az idei választásokon a mesterséges intelligencia miatt. Az MI-vel generált hamis tartalmak nem befolyásolták sem a brit, sem a francia, sem az európai parlament összetételét, állítja a brit Alan Turing Intézet elemzése.

A kutatók négy hónapon keresztül, 2024 májusa és augusztusa között gyűjtötték a három választással kapcsolatban az összes nyilvánosan elérhető információt (elemzések, újságcikkek stb.), amelyek a választások MI-vel történő manipulációjáról szóltak. Csak a kellő mértékű viralitással (szélesebb körben is beszámoltak róla újságírók és/vagy kutatók) bíró információkat elemezték, mivel azok jelentik a legjelentősebb kockázatot a választások biztonsága szempontjából. Persze ez némileg torzított, hiszen azokkal a befolyásolási kísérletekkel nem foglalkoztak, melyek csak lokálisan, szűkebb körben hatottak.

A tanulmány szerzője, Sam Stockwell úgy összegezte a tapasztalatait, hogy az MI-vel kapcsolatos előzetes félelem egyelőre alaptalannak bizonyult. Az Egyesült Királyságban mindössze 16 olyan eset volt, amikor mesterséges intelligencia segítségével létrehozott deep fake tartalmakkal próbálták befolyásolni a választókat. A francia és az EU-s parlamenti választásokon pedig együttvéve 11 esetet találtak csupán. Az utólagos elemzések szerint ezek a kísérletek nem befolyásolták érdemben a választásokat. Az azonban szintén kiderült, és ez hosszú távon igencsak aggasztó, hogy az emberek egyre kevésbé ismerik fel a különbséget a valós és az MI generálta információk között.

Azt hitték el, amiről amúgy is meg voltak győződve

Ugyanakkor Stockwell szerint a mostani eredmények összhangban vannak azokkal a figyelmeztetésekkel, melyek szerint annyira koncentrálunk a választások befolyásolására, hogy közben elsiklunk a demokráciát fenyegető mélyebb és tartósabb veszélyek fölött.

A kutatás szerint az MI-s deep fake tartalmak csak korábbi vélemények, előítéletek, tévhitek megerősítésében voltak hatékonyak. Az emberek szívesen és gyakran is osztották meg a vélekedésükkel megegyező információkat, de a bizonytalan szavazók meggyőzéséhez nem voltak elég hatásosak.

Náluk inkább a régebb óta használt beavatkozási taktikák működtek: kommentszekciók elárasztása botok terjesztette üzenetekkel, influenszerek által terjesztett hamis információk stb. Voltaképpen utóbbiak hatékonysága miatt is van még hátrányban ezen a pályán az MI, értékelte a kutatás állításait a MIT Technology Review-nak a Reuters Institute for Journalism kutatója, Felix Simon.

Nem marad mindig így

A Pittsburghi Egyetem dezinformációs szakértője, Samuel Woolley szerint viszont korai lenne határozott állításokat tenni az MI választásokra gyakorolt hatásáról. Ehhez túlságosan kevés adat áll rendelkezésre. Arról például semmit sem tudunk – és egyelőre eszköz sincs a nyomon követésére –, hogy az MI-alapú dezinformációs kampányoknak milyen elhúzódó hatásai vannak, illetve hogyan hatnak az állampolgári aktivitásra. A politikai szerepet vállalókról MI-vel ma már egyszerű bármilyen hamis képet, infót, sőt hangfelvételt, videót előállítani. Készültek ilyenek a volt brit miniszterelnökről, Rishi Sunakról, és női jelölteket is próbáltak ellehetetleníteni, sőt megfélemlíteni deep fake szexuális tartalmakkal.

Az Alan Turing Intézet elemzése »