Az utóbbi időben a technológiai milliárdosok több versenyszámban is odateszik magukat, így toplistákat olvasni arról, hogy ki a leggazdagabb, ki kereste a legtöbbet a világjárvány alatt, vagy éppen ki röppent fel legelőször a világűrbe, és egyáltalán mi számít űrutazásnak. A Forbes októberi összeállításából azonban kiderül, hogy van egy sokadik toplista is, amelynek az élmezőnyéhez tartoznak, ez pedig a legsóherebb üzletemberekről szól.

A lap a korábban már alkalmazott módon értékelte a 400 leggazdagabb amerikai milliárdost, összesen 5 kategóriába sorolva őket annak alapján, hogy teljes vagyonukhoz képest mennyit adakoztak életükben – nem számítva mondjuk a magánalapítványaikban heverő pénzhegyeket vagy az olyan adókedvezményre jogosító alapokat, amelyeknek a forrásai még egyáltalán nem jutottak el a szükségben szenvedőkhöz.

A Forbes elvileg a lista minden szereplőjétől visszajelzést kért a feldolgozott adatokkal kapcsolatban, figyelembe véve, hogy sokan visznek nyilvánosan hozzáférhető elszámolással működő alaptítványokat, de néhányan konkrét információt adtak az ezeken kívül eső adományokról és a címzettekről, míg mások egyáltalán nem voltak hajlandók nyilatkozni. Ami biztosnak tűnik, az az, hogy a Forbes Philanthropy Score értékelésének 2021-es osztályzatai minden idők leggyengébb eredményét mutatják.

A legmagasabb, 5-ös pontszámúak (ami azt jelzi, hogy vagyonuk 20 százalékát vagy annál is többet eljótékonykodták) idén már csak 8-an voltak a tavalyi 10-zel szemben. A listán szereplők legnagyobb része, 156 milliárdos kapott 1-es pontszámot, vagyis nettó vagyonának kevesebb mint 1 százalékát adományozta el. Tavaly a legrosszabb osztályzatot még csak 127-en érdemelték ki, 2021-re pedig a legalább "elégséges" eredményt mutatók száma minden más kategóriában csökkent az előző évihez képest.

Többet keresnek, mint amennyit kiadnak

Természetesen nem minden milliárdos filléreskedik, Warren Buffet például már 44 milliárd dollárt fordított jótékony célokra életében, legutóbb júniusban fejelve meg eddigi adományait 4,1 milliárd dollárral. Mások, mint az amazonos Jeff Bezos exfelesége, MacKenzie Scott, szintén mélyen a zsebükbe nyúltak, róluk azonban már elmondható, hogy óvatosabban bánnak az ilyesmivel: Scott tavaly jólius óta 8,6 milliárd dollárt adományozott el, de összes vagyona így is 57-ról 58,5 milliárd dollárra növekedett ebben az időszakban.

A Forbes 400-as listáját éppen vezető Jeff Bezos a maga részéről 1-es osztályzatot szerzett, és már nem először. Bár az idén is több száz millió dollárt osztogatott el, ez sehol sincs sem ahhoz a 22 milliárdhoz képest, amit az idén keresett, sem 200 millió dollár fölötti összes vagyonához viszonyítva. Az olyan felajánlásaiból pedig, mint amilyen a klímacélok 2030-ig való elérését segítő 10 milliárd dollár volt tavaly, ténylegesen csak a teljes összeg töredékét fizette ki eddig.

A részvényárfolyamok változásának köszönhetően egyébként nem Bezost, hanem a Tesla vezetőjét, Elon Muskot tartják pillanatnyilag a világ leggazdagabb emberének, de az ő nevét is az 1-es csoportban kell keresnünk. A facebookos Mark Zuckerberg már 2-es osztályzatra is jó volt (tehát összes vagyonának 1-5 százalékáról mondott le jótékony céllal). A techmilliárdosok között Bill Gates jelent üdítő kivételt, aki a Forbes szerint eddig 30 milliárd dollárt juttatott jelenlegi és korábbi alapítványainak, azok pedig ennek a kétszeresét fizették ki támogatásként az elmúlt években.

Nemrég mi is beszámoltunk arról a kutatásról, amelyben a Forbes 100 leggazdagabb technológiai milliárdosának nyelvhasználatát és érzelmeit hasonlították össze más Twitter-felhasználókkal gépi tanuló algoritmusok segítségével. Az elemzés alapján nem csak az állapítható meg, hogy a legtöbbjüket valamilyen világjobbító szándék hajtja, de az is, hogy szélsőségesen különböző vagyoni helyzetükre és befolyásukra nem igazán képesek társadalmi összefüggésekben tekinteni. A kutatók szerint emögött az a meritokratikus ideológia áll, hogy a technológiai üzletemberek elitje a munkájával szerezte a vagyonát, és ezért teljesen meg is érdemli azt.