Felfokozott várakozás előzte meg a CoreWeave tőzsdére lépését, mivel az első olyan teljesen MI-fókuszú vállalkozásról van szó, amely ilyesmire vállalkozik azóta, hogy a ChatGPT berobbantotta a generatív mesterséges intelligencia iránti érdeklődést. A múlt pénteki rajt finoman szólva sem sikerült fényesen, de a gyenge teljesítmény okaként nem feltétlenül csak az elfogyó befektetői türelem említhető.

Teljes gőzzel előre

A 2017-ben alapított CoreWeave grafikus feldolgozóegységekben úszó adatközpontok üzemeltetetésével foglalkozik. Ezt az infrastruktúrát eredetileg kriptobányászatra szánták, de a generatív chatbotok felívelését látva, a vezetőség jó ütemben tette át a fókuszt az MI-feladatok kiszolgálására, amihez szerencsére ugyancsak jól jönnek a szorgosan zakatoló GPU-k.

A döntés abszolút bejönni látszott: ahogy a vállalatok egymásra licitálva igyekeztek még több MI-funkciót beépíteni termékeikbe, úgy hízott a CoreWeave a potenciálisan behálózható ügyfélköre is. A növekedéshez és működéshez szükséges tőkét pedig készséggel biztosították az MI-bűvöletbe révedt kockázati befektetők.

Az Nvidiával jó kapcsolatokat ápoló startup a trend még erőteljesebb meglovagolása érdekében a tőzsdére lépés mellett döntött, amit kezdetben nagy optimizmus övezett.

Elfogyott a lendület?

Múlt héten azonban már a pénteki nyitány előtt is világossá vált, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy az a cégvezetés remélte. Ennek egyik legegyértelműbb jele az volt, hogy a korábban 47 és 55 dollár közé becsült elsődleges részvénykibocsátási árhoz képest végül csak 40 dolláros szinten zajlott az IPO. 

A tőzsdén a papírok ennél is alacsonyabban, 39 dolláron nyitottak, a nap végén pedig csak egyetlen centtel tudtak a kezdeti 40 dolláros ár fölé kúszni. Mindezzel párhuzamosan a vállalat a korábban remélt 4 milliárd dollárnyi friss tőkéhez képest mindössze 1,5 milliárdot tudott gyűjteni.

Elemzők ennek kapcsán felemlegették a cég sérülékeny üzleti működését, mivel a bevételek 77 százalékát két kulcspartner adja. Nem nehéz belátni, hogy amennyiben ezek közül akár csak az egyik felmondaná a szerződését, annak súlyos következményei lennének a CoreWeave üzletmenetére. 

Összetett helyzet

Logikus lenne a teljesítményt azzal magyarázni, hogy a befektetői türelem kezd elfogyni az eddig konkrét értékteremtés helyett inkább a nagyotmondásban jeleskedő MI-szektorral szemben, ám a helyzet ennél összetettebb. A gyengének mondható pénteki tőzsdei szereplés kapcsán például elmondható, hogy a nagy amerikai techvállalatok egyike sem brillírozott, köszönhetően leginkább annak, hogy Donald Trump elnök újabb vámokkal szórta meg a világot, ami a félelmek szerint csak árt a világgazdaságnak, miközben az USA-nak sem tesz jót, sőt akár recesszióba is taszíthatja az országot.

Egyetlen nap teljesítményéből pedig amúgy sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Erre jó példa a Facebook, amelynek részvényei sem a 2012 tavaszi parkettre lépéskor, sem az azt követő nagyjából egy évben nem tudtak érdemben drágulna, ám aki kivárt, az később óriásit nyerhetett a korai belépéssel.

Az intő jeleket gazdagítja ugyanakkor a CoreWeave adóssághelyzete. A cég a hírek szerint tetemes mennyiségű kölcsönt vett fel magas kamatra, ami egyértelműen arra utal, hogy a finanszírozói oldal kiemelt kockázatúnak ítéli a működését.

Az elkövetkező hónapok tehát kritikusak lesznek abból a szempontból, hogy a CoreWeave "el tudja-e adni magát" a tőzsdén, amivel nem csupán saját pozícióját, hanem az MI-szektore egészét meg tudná erősíteni. Egy látványos lejtmenet viszont oda vezethet, hogy a startup magával ránt másokat is, amint az egész világ elkezdi újraértékelni a technológiába vetett hitét.

(Kép: CoreWeave)