Tegnap óta a brit uniós kilépés vészforgatókönyvével vannak tele a hírek, pontosabban azzal az Operation Yellowhammer (Citromsármány Művelet) nevű, néhány oldalas kormányzati anyaggal, amelyben a megállapodás nélküli (hard) brexit esetében reálisan feltételezhető, a legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyveket gyűjtötték össze. Ahogy arról itthon is mindenki beszámolt, a dokumentumban élelmiszerhiányról, gyógyszer- és orvosieszköz-hiányról, áremelkedésekről vagy az áruszállítás fennakadásairól van szó, de kitérnek a feketepiac kialakulására, az illegális halászatra vagy a zavargások lehetőségére is.

A brit The Register cikkében mindezek között sorra veszik az infokommunikációs szektort érintő hatásokat, amit az anyag elsősorban a határokon átvelő adatforgalmazás problémáira vezet vissza. Az Európai Unió ennek alapján nem fogalmazott meg, és a brexit tényleges bekövetkezte előtt nem is fog megfogalmazni az adattranszferrel kapcsolatos szabályokat, de a vészforgatókönyv szerint komoly diszrupcióra kell felkészülni az unióból érkező személyes adatok áramlásában. Mivel erre egyelőre nem létezik semmilyen alternatív szabályozás vagy szabályozási tervezet, a megfelelőségi értékelés a no-deal brexit esetén akár évekig is eltarthat.

Még az amerikai kapcsolat is megborulhat

A lényeg röviden annyi, hogy a jelenlegi, intenzív és zökkenőmentes forgalmazást a megegyezés nélküli kilépés egy csapásra felborítaná, és az Egyesült Királyság hirtelen szembe találná magát a kifejezetten szigorú uniós adatvédelmi szabályozás követelményeivel. Ez különüsen rossz hír a felhőszolgáltatóknak, de tulajdonképpen minden technológiai vállalkozásnak is az e-kereskedelmi cégektől a közösségi szolgáltatókig, amelyeknek kényszerűen újra kell majd értékelniük az adatfolyam korlátozását érintő szabályok implementálását. Természetesen egy azonnali "adatsorompót" nem lehet felhúzni az EU és az Egyesült Királyság közé, de belátható időn belül nem lehet számítani az adatok megosztásáról szóló megegyezésre, a brit vállalkozások jogi kitettségének csökkentése pedig külön erőfeszítéseket feltételez.

Az egész ügyben veszélyes precedensnek tartják az amerikai Safe Harbor keretegyezmény uniós elkaszálását és az annak helyébe lépő, eddig minimum törékenynek bizonyuló Privacy Shield megállapodás helyzetét. A cikk ennek kapcsán rámutat, hogy valamilyen gyors megegyezés nem csak a brit, de az európai uniós félnek is érdekében állna, viszont a problémára már három évvel ezelőtt felhívták a figyelmet, és az azóta eltelt időben tulajdonképpen semmi sem történt a megoldás előmozdításának érdekében. Ehhez jön, hogy a Snoopers' Charter (kb. szaglászati engedély) néven emlegetett brit törvénycsomag és az annak lényegi elemeit átemelő új szabályozás nem csak az EU alapjogi chartájával akad össze, haenem az új felállásban az EU-van és az USA-val meglévő adatmegosztási egyezményeket is egyből felborítaná.