Egyre felkapottabb téma, hogy a mesterséges intelligencia által generált kimenetekre milyen szabadalmak jegyeztethetők be, ez pedig sok más mellett arra is jelentős hatással lesz, hogy a technológiai vállalatok hogyan tudják majd megvédeni szellemi tulajdonukat. A generatív MI-modellek a tudományos és technológiai alkalmazásokban is egyre nagyobb szerepet játszanak, az olyan folyamatok elindításához szükséges emberi erőfeszítések pedig gyakran triviálisak, amelyek nyomán a gép előállít valami hasznosat és értékeset: új molekuláris kombinációkat, új csipek terveit, szoftverkódokat, tudományos publikációkat vagy akár digitális műalkotásokat.
A jelenlegi szabályozás a szellemi tulajdont általában csak akkor ismeri el, ha azt természetes személyek hozzák létre. (A szabadalmi jogokkal természetesen már cégek is rendelkezhetnek, de feltalálóként ettől még nem jegyeztethetők be.) A mesterségesintelligencia-modelleket viszont emberek hozzák létre, de a betanítást követőena kimeneteik gyakran automatikusan generálódnak, számottevő emberi segítség nélkül. Innentől egyre kevésbé egyértelmű, hogy mennyiben lehet feltalálónak tekinteni az MI-rendszerek emberi fejlesztőit, és lehet-e a hagyományos módon szabadalmaztatni a rendszerek által létrehozott vegyületeket vagy szoftvereket.
Ha még ők sem teljesen értik...
A The Register beszámolója szerint nemrég a Google vezető szabadalmi jogtanácsosa is útmutatást kért az Egyesült Államok szabadalmi hivatalától a cég olyan beadványaival kapcsolatban, amelyek egy belsőleg használt gépi tanulási technikát írnak le a vállalat szerverein jelenleg használt, egyedi MI-gyorsító TPU-csipek összetevőinek automatikus tervezésére és feltérképezésére. Szerinte az a bizonytalanság, hogy miként lehet (ha lehet egyáltalán) levédetni az algoritmusok által előállított szellemi tulajdont, néha akadályt jelenthet az új termékek kifejlesztésében: a gyógyszeriparban például gyakran ez a klinikai vizsgálatok megkezdésének is a feltétele.
A cikk szerint a Google-nél rengeteget foglalkoznak olyan kérdésekkel, amelyek a mesterséges intelligencia fejlesztési folyamata során az inventív hozzájárulást érintik. Emiatt hasznosnak tartanák, ha a hivatal útmutatást adna a szabadalmi kérelmezőknek, hogy segítsenek ezeknek az értékeléseknek az elkészítésében, amelyek egyébként nagyon bonyolultak. Sőt a kérdésnek egyéb vetületei is vannak: ilyen mondjuk a tudományos publikációk szerzőségének problémája is, ahol a kutatók támogatásában és pénzügyi biztonságában is szerepe van az általuk előállított anyagok darabszámának, ami azonban értelmetlenné válna az MI vezető szerzőként való bevonásával.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak