Az Európai Bizottság digitális ügyekért és az egységes adatpiacért is felelős biztosa néhány nappal korábban arra figyelmeztetett, hogy a különböző európai államok eltérő megközelítése nagyban megnehezíti majd az egyes országokban működő kontaktkövető alkalmazások összehangolását. Margrethe Vestager felhívta rá a figyelmet, hogy nem lesz egyszerű felállítani az interoperábilitást segítő technikai szabványokat a centralizált és a decentralizált rendszerek között, még akkor sem, ha utóbbit tartja az általános megközelítésnek.

Az interoperábilitás problémája abban a pillanatban nyilvánvalóvá vált, amikor az európai országok ismét megnyitották egymás felé a határaikat, és sorban elkezdték feloldani az utazási korlátozásokat. Bár az utazgatás egyelőre nem érint tömegeket, a nyár folyamán minden előrejelzés szerint beindul majd a forgalom, és nagyn fontos lenne, hogy a hatóságok a járvány potenciális kitöréseit a határokon keresztül is követni tudják.

Felhasználói jogok vs hatékony ellenőrzés

Ugyan az Európai Bizottság a múlt héten már bejelentette, hogy bizonyos orzágok adaptálták a különböző alkalmazások közti adatcserét biztosító standardokat, ez a decentralizált architektúrákra érvényes. Ilyen az Apple és a Google közös kontaktkövető platformja is, ami lényegében az oksotelefonokon tárolja a szükséges adatokat, és az egyezések vizsgálatát is a készülékeken végzi el. Európában sok helyen ezt a megközeltést alkalmazzák, más országok, például Franciaország azonban egyelőre hallani sem akarnak az ilyen megoldásokról.

A francia kormány álláspontja szerint az adatok fölötti teljes ellenőrzés a járvány terjedésével kapcsolatban is mélyebb betekintést biztosít az illetékes hatóságoknak, és a nemzeti önrendelkezés szempontjából is elengedhetetlen dolog. Ennek alapján a döntéseket is minden esetben a hatóságoknak kell meghozniuk. A franciák StopCovid nevű alkalmazása még májusban jelent meg, egy távoli szerverre küldi a felhasználóktól származó különböző információkat, és ott is dolgozza fel azokat.

Ez a megközelítés viszont mások szerint ütközik a felhasználók személyiségi jogainak védelmével, amit a járványhelyzetben sem szabad figyelmen kívül hagyni. Németország, Olaszország, Dánia, Lengyelország, Litvánia vagy Svájc például a decentralizált megközelítést alkalmazza, Norvégiában pedig nemrégiben függesztették fel az áprilisban elérhetővé tett, hazai fejlesztésű kontaktkövető alkalmazást, miután úgy ítélték meg, hogy aránytalan módon sérti a felhasználók személyes adatainak védelméhez való jogát. A britek a múlt héten kaszálták el saját (ugyancsak centralizált megközelítést alkalmazó) programjukat, miután a Wight-szigeten végzett tesztek rávilágítottak bizonyos problémákra, az újabb változat kibocsátását pedig csak az őszre ütemezték át.

Nálunk mintha a senkit sem érdekelne

Idehaza az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szintén a múlt hónapban tette közzé a VírusRadar alkalmazást, amellyel kapcsolatban már akkor kiemelték, hogy önkéntesség mellett az adatok védelmét is biztosítja: a program a készülékeken nem tárolja a fertőzöttekkel kapcsolatba került személyek értesítéséhez használt telefonszámokat, és erről a hatóság is csak a felhasználó jóváhagyásával kaphat információt. Maga a regisztráció egy telefonszám megadását feltételezi, az app pedig a központi szerveren keresztül egy SMS-kódot kér, hozzárendelve ezzel a számot az egyedi azonosítóhoz.

A VírusRadar eddig nem mondható különösebben sikeresnek, amennyiben a Google Play alkalmazásáruház statisztikája még mindig csak 10.000+ letöltést jelez, az Apple App Store-ban pedig még a program jóváhagyására sem került sor. Ez egyelőre nem mondható releváns mennyiségnek sem a teljes lakosság, sem az okostelefon-felhasználók számát tekintve. Az egészben az a furcsa, hogy az alacsony adaptációs szint mintha az alkamazás gazdáját sem érdekelné különösebben, legalábbis erre utal, hogy a VírusRadar nem téma a hivatalos megnyilvánulásokban, és tájékoztató kampányokkal sem nagyon lehet találkozni, amelyek a kétségek eloszlatását és az app tömeges telepítését céloznák.

Összehasonlításképpen, az eredetileg az észak-macedóniai NextSense által fejlesztett alkalmazást (amely ott Stopkorona! néven fut) a körülbelül ötödakkora országban már 50.000+ felhasználó telepítette, a németek saját megoldását pedig a megjelenés első három napján 10 milliónál is többen töltötték le.