A különböző statisztikai adatforrásokat összegező DDIY (Don't Do It Yourself) szerint közel vagyunk ahhoz, hogy globálisan minden alkalmazottra jusson egy szabadúszó: jelenleg mintegy 3,4 milliárd ember dolgozik világszerte, közülük 1,6 milliárd freelancerként. De még figyelemreméltóbb a növekedés üteme: az elmúlt egy év alatt közel 7 százalékponttal emelkedett a szabadúszók aránya.

Pizzafutár helyett programozó és webdizájner

Az USA-ban, ahol virágzik a gig economy, 2010 és 2020 között mindösszesen 1,1 százalékkal bővült a munkahelyek száma, ám a gig economyn belül 15 százalékos volt a növekedés. (Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy 2010-ben még nagyítóval kellett keresni a szabadúszókat.)

Fontos változás az is, hogy folyamatosan és gyorsan emelkedik a szabadúszók képzettségi szintje: a gig economy már nem a biciklis pizzafutárt és az Uber-sofőrt jelenti. A jelenleg szabadúszóként dolgozók több mint fele nemcsak felsőfokú diplomával rendelkezik, hanem valamilyen posztgraduális képesítést is szerzett (arányuk 2020-ban még csak 20 százalék volt).

Ami a jövedelmezőséget illeti, az átlagot nézve a szabadúszás nem a legjobban fizető pozíció. Az USA-ban például egy freelancer bevétele átlagosan évi 55 ezer dollár. De itt is igaz: magasabb képzettséggel, piacképes tudással jobban lehet keresni. A Zippia karriertanácsadó cég szerint ha valaki legalább évi 75 ezer dollár keres, jövedelmi szempontból sikeresnek mondhatja magát. Ebből a szempontból a szabadúszás a munkaerőpiac sikerágazata: az amerikai munkavállalók mindössze 15 százaléka éri el ezt a szintet, míg a freelancereknek a 36 százaléka keres évente legalább ennyit.

Ami valóban nehéz: jó munkát találni

Bár a különböző felmérések és statisztikák még mindig a gig economy gyorsuló növekedését prognosztizálják, a képlet kicsit bonyolultabb. A Remote.com már egy tavaly januárban megjelent elemzésében arról ír, hogy a freelancerek számára egyre nagyobb kihívás új munkát-megbízást találni. Ezzel párhuzamosan a rendszertelen munka (és a rendszertelen jövedelem) miatti aggodalmak is felerősödtek, különösen az Atlanti-óceán innenső partján (a Remote.com elemzésében az USA-t és az Egyesült Királyságot vizsgálta). Ez azonban nem feltétlenül a kereslet szűkülésével függ össze: a tanulmány szerint a freelancerek kevésbé válogathatnak a projektek között (de legalább bármikor mondhatnak nemet).

A Remote.com megállapításait a közelmúltban a Lünendonk nevű kutató és tanácsadó cég németországi felmérése is megerősítette. A freelancerek a nehézségek gyarapodását érzékelik, miközben a tíz legnagyobb munkaerő-közvetítő (köztük olyan, a magyar piacon is jelenlévő ügynökségek, mint a Hays vagy a Randstad) a szabadúszók kiközvetítéséből átlagosan 4,1 százalékkal növelte bevételeit. A pesszimista hangulat az IT-piacon dolgozókat is elérte annak ellenére, hogy ágazattól függetlenül az informatikai terület a német gig economy legvirulensebb szegmense. Tavaly a szerződéskötések háromnegyede valamilyen informatikai munkával volt kapcsolatos. (Ez érthető: minden iparágban folyamatosakká váltak a digitalizációs projektek, még ha intenzitásuk ingadozó is.)

A Freelancer Compass szintén arra jutott, hogy a németországi cégeknek dolgozó szabadúszó IT-szakemberek körében érzékelhetően nőtt a pesszimizmus. A válaszadók 7 százaléka mondta, hogy romlott a gazdasági helyzete tavalyhoz képest, illetve 8-ról 16 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy ítélték meg, hogy számukra a jelenlegi helyzet "rossz" vagy "nagyon rossz".

Mindeközben a szabadúszó IT-s átlagos órabére folyamatosan nő, jelenleg Németországban 102 euró. Manapság az sem ritka, hogy valaki évi bruttó 100 ezer eurónál is többet keres.

A lassulás inkább lassabb döntést jelent

De akkor mi miatt aggódnak a szabadúszók? Munkaerőpiaci szakértők szerint az valóban érzékelhető, hogy a vállalatok óvatosabban vágnak bele új projektekbe. Vannak olyan kihívások (pl. NIS2, DORA), melyek ismét felpörgetik a piacot. Csakhogy ezekre a projektekre olyan cégek is igyekeznek rárepülni, melyek nem rendelkeznek a szükséges kompetenciákkal, és már megjelenésükkel is kiélezettebbé teszik a versenyt a projektekért.

A tudatos szabadúszók többsége számára azonban még a megnövekedett munkaszerzési időnek is van előnye: két projekt között nem a lábukat lógatják, hanem kihasználják fejlődésre, bővítik know-how-jukat és készségeiket. Ők jellemzően azzal is tisztában vannak, hogy piacuk az egész világ. Mindegy, hogy Berlinben, Budapesten vagy épp Máltán ülnek a gépük előtt, attól még vígan dolgozhatnak egy londoni, San Franciscó-i vagy szingapúri cégnek, sőt akár párhuzamosan mindháromnak. Természetesen a freelancerek egymással is globálisan versenyeznek. Mint a Hays egy tanulmánya írja, a világ egyre inkább kezdi felfedezni ebből a szempontból Romániát, Indiát, Malajziát, Magyarországot vagy Mexikót, ahol magas színvonalon, de viszonylag olcsón lehet találni távmunkában dolgozó szabadúszó IT-szakembereket.