2016-ban az amerikai vállalat több mint 8 ezer találmányt jegyzett, amivel minden eddigi rekordot megdöntött.

Az IBM megint hozta a tőle megszokott szintet, és 2016-ban is a New York-i székhelyű társaság jegyeztette be a legtöbb szabadalmat a világon. A vállalat az amerikai szabadalmi hatóság statisztikája szerint összesen 8088 szabadalommal rukkolt elő tavaly, így már huszonnégy éve folyamatosan vezeti a termékeny feltalálók éves rangsorát. Egyúttal az IBM lett az első olyan vállalat, amely átlépte a 8 ezres határt – ez naponta 22 szabadalom benyújtásának felel meg, ami akkor is elég impresszív teljesítmény, ha feltételezzük, hogy az ötletek jelentős része nem fogja fenekestül felforgatni a világot.

A sláger természetesen a gépi intelligencia

Az IBM szabadalmainak jelentős része, nagyjából harmada kapcsolódik a mesterséges intelligencia, a kognitív számítástechnika és a cloud szegmenshéhez, mindezeken belül azonban igen széles spektrumot fednek le a kiberbiztonságtól kezdve a kognitív egészségügyi technológiákig. A gépi tanulás, az adatfeldolgozás és a gép-ember interakció önmagában is ezer tétellel jelenik meg a listán, olyan szabadalmakkal, mint például a gépek "ön-visszaigazolása" a kérdésekre adható optimális válaszok felismerésében, vagy az utazó kognitív státuszát figyelembe vevő útvonaltervezés.

Ugyancsak érdekesek a szívgyógyásazti diagnózisokat felállító képfelismerő rendszerek, a személyre szabható hallásjavító megoldások vagy az a módszer, amely drónok alkalmazásával térképezi fel a kórházakban, élelmiszeripari és mezőgazdasági létesítményekben élő mikrobákat. A szabadalmak között akad a biztosnsági incidensek esetén jól meghatározott hálózati elemeket elérhetetlenné tévő technológia, és olyan találmány is, amely a szoftverfejlesztőket segíti az alkalmazások biztonsági követelményeinek finomhangolásában, meghatározva a kívánatos izolációs szintet.

A vállalatnál 8 és fél ezer olyan szakember dolgozik, akinek a neve már megjelent valamilyen IBM-es szabadalom szerzőjeként. A cég feltalálói nem csak kutatási, hanem földrajzi értelemben is sokféle területen dolgoznak: az USA 47 államában és ugyancsak 47 Amerikán kívüli országban élnek. A legtermékenyebbek közülük a tavalyi szabadalmak harmad részét jegyző New York-i, illetve a további ezer-ezer szabadalmat kidolgozó kaliforniai és texasi szakemberek voltak, ami nem csoda, hiszen az IBM az USA-ban 5,4 milliárd dollárt költött 2016-ban kutatás-fejlesztési tevékenységekre.

Azért a többiek sem lopták a 365 napot

A második helyezett a Samsung lett összesen 5518 amerikai szabadalommal, utána pedig a Canon, a Qualcomm, a Google, az Intel, az LG, a Microsoft, a TSMC és a Sony következik azon a 2016-os listán, amelyen a Sony több mint 2100 találmánya is csak a tizedik helyezéshez volt elegendő. Érdekesség, hogy a második Samsung és a harmadik Canon is már hosszú évek óta őrzi a saját helyezését, az IBM teljesítményével együtt is biztosítva az ázsiai dominanciát a szabadalmak volumenét tekintve.

Az amerikai vállalatok közül talán csak a Google okoz meglepetést, hiszen az ezerféle kutatási projektet gondozó vállalat most is csak harmad annyi szabadalmat termelt, mint a listavezető IBM, sőt a Qualcomm miatt még az amerikai cégek közül is csak a harmadik helyen zárta 2016-ot  – igaz, néhány évvel ezelőtt még az első húszban sem volt benne, ahová a Qualcomm már 2012-ben felkapaszkodott. Maga az IBM egyébként az elmúlt 24 évben már több mint 96 ezer új szabadalmat jegyeztetett be az IFI CLAIMS adatai szerint, így ha 2017-ben nem zárja be a boltot, akkor nagyon hamar átlépi majd a 100 ezres határt.

Piaci hírek

Egyre nyomorultabb képet mutat az úttörő európai MI-szabályozás

Nem úgy tűnik, hogy az uniós intézmények még az év vége előtt megállapodnak a legfontosabb kérdésekben, később pedig fokozatosan megbénulnak majd a jövő májusi választásokig.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.