2016-ban az amerikai vállalat több mint 8 ezer találmányt jegyzett, amivel minden eddigi rekordot megdöntött.

Az IBM megint hozta a tőle megszokott szintet, és 2016-ban is a New York-i székhelyű társaság jegyeztette be a legtöbb szabadalmat a világon. A vállalat az amerikai szabadalmi hatóság statisztikája szerint összesen 8088 szabadalommal rukkolt elő tavaly, így már huszonnégy éve folyamatosan vezeti a termékeny feltalálók éves rangsorát. Egyúttal az IBM lett az első olyan vállalat, amely átlépte a 8 ezres határt – ez naponta 22 szabadalom benyújtásának felel meg, ami akkor is elég impresszív teljesítmény, ha feltételezzük, hogy az ötletek jelentős része nem fogja fenekestül felforgatni a világot.

A sláger természetesen a gépi intelligencia

Az IBM szabadalmainak jelentős része, nagyjából harmada kapcsolódik a mesterséges intelligencia, a kognitív számítástechnika és a cloud szegmenshéhez, mindezeken belül azonban igen széles spektrumot fednek le a kiberbiztonságtól kezdve a kognitív egészségügyi technológiákig. A gépi tanulás, az adatfeldolgozás és a gép-ember interakció önmagában is ezer tétellel jelenik meg a listán, olyan szabadalmakkal, mint például a gépek "ön-visszaigazolása" a kérdésekre adható optimális válaszok felismerésében, vagy az utazó kognitív státuszát figyelembe vevő útvonaltervezés.

Ugyancsak érdekesek a szívgyógyásazti diagnózisokat felállító képfelismerő rendszerek, a személyre szabható hallásjavító megoldások vagy az a módszer, amely drónok alkalmazásával térképezi fel a kórházakban, élelmiszeripari és mezőgazdasági létesítményekben élő mikrobákat. A szabadalmak között akad a biztosnsági incidensek esetén jól meghatározott hálózati elemeket elérhetetlenné tévő technológia, és olyan találmány is, amely a szoftverfejlesztőket segíti az alkalmazások biztonsági követelményeinek finomhangolásában, meghatározva a kívánatos izolációs szintet.

A vállalatnál 8 és fél ezer olyan szakember dolgozik, akinek a neve már megjelent valamilyen IBM-es szabadalom szerzőjeként. A cég feltalálói nem csak kutatási, hanem földrajzi értelemben is sokféle területen dolgoznak: az USA 47 államában és ugyancsak 47 Amerikán kívüli országban élnek. A legtermékenyebbek közülük a tavalyi szabadalmak harmad részét jegyző New York-i, illetve a további ezer-ezer szabadalmat kidolgozó kaliforniai és texasi szakemberek voltak, ami nem csoda, hiszen az IBM az USA-ban 5,4 milliárd dollárt költött 2016-ban kutatás-fejlesztési tevékenységekre.

Azért a többiek sem lopták a 365 napot

A második helyezett a Samsung lett összesen 5518 amerikai szabadalommal, utána pedig a Canon, a Qualcomm, a Google, az Intel, az LG, a Microsoft, a TSMC és a Sony következik azon a 2016-os listán, amelyen a Sony több mint 2100 találmánya is csak a tizedik helyezéshez volt elegendő. Érdekesség, hogy a második Samsung és a harmadik Canon is már hosszú évek óta őrzi a saját helyezését, az IBM teljesítményével együtt is biztosítva az ázsiai dominanciát a szabadalmak volumenét tekintve.

Az amerikai vállalatok közül talán csak a Google okoz meglepetést, hiszen az ezerféle kutatási projektet gondozó vállalat most is csak harmad annyi szabadalmat termelt, mint a listavezető IBM, sőt a Qualcomm miatt még az amerikai cégek közül is csak a harmadik helyen zárta 2016-ot  – igaz, néhány évvel ezelőtt még az első húszban sem volt benne, ahová a Qualcomm már 2012-ben felkapaszkodott. Maga az IBM egyébként az elmúlt 24 évben már több mint 96 ezer új szabadalmat jegyeztetett be az IFI CLAIMS adatai szerint, így ha 2017-ben nem zárja be a boltot, akkor nagyon hamar átlépi majd a 100 ezres határt.

Piaci hírek

Linus Torvalds eligazította a generatív mesterséges intelligenciát

Már nagyon hiányzott a megfelelő iránymutatás a linuxos közösségnek.
 
Hirdetés

Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében

"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.

Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni

A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.