Közvetve a csipgyártásra is komoly hatással lehet Nancy Pelosi tajvani látogatása. Rövid távon fennakadások lehetnek a szállításokban, mivel az amerikai Képviselőház elnökének látogatása ellen tiltakozásul a kínai hadsereg fokozta a tevékenységét a Tajvani-szorosban, a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonalán, és ez megzavarhatja a kereskedelmi hajózást is.

Hosszabb távú hatása lehet viszont azoknak a gazdasági szankcióknak, melyeket tegnap vezettek be. Mint a Bloomberg írja, leállították néhány élelmiszer importját, de a tajvani iparnak igazán a kereskedelmi minisztérium bejelentése fájhat: Kína nem exportál a szigetre homokot. Ez közvetve és közvetlenül is érzékenyen érintheti a tajvani, azon keresztül pedig a globális félvezetőipart.

Évi sok millió tonna homok esik ki

Arról, hogy az exporttilalom mekkora mennyiséget érint, egyes lapok más-más adatot közölnek. A Bloomberg hivatalos tajvani forrásokra hivatkozva azt írja, hogy 2020-ban kb. 5,7 millió tonna homokot importáltak, melynek 90 százaléka érkezett Kínából. Már ez a mennyiség is kellően jelentős ahhoz, hogy komoly hatással legyen a tajvani gazdaságra. Ha azonban a China Daily adatai pontosak, még komolyabb lehet a probléma: az angol nyelvű kínai pártlap szerint Tajvan éves homokigénye 90 millió tonna, melynek harmada származik Kínából.

Az Aljazeera által megkérdezett szakértők ugyanakkor egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a tajvani kivitel tiltása átmenetileg biztosan nehézségeket okoz Tajpejnek. Tajvanon ugyanis egy ideje már komoly hiány van homokból, melynek az építőipar mellett a technológiai és a védelmi ipar is jelentős felhasználója. (A csipgyártásban használt szilíciumot homokból állítják elő.) Az exporttilalom technológiai iparra gyakorolt hatását emelte ki a kínai kereskedelmi minisztérium egy korábbi vezetője is a China Dailynek.

A tajpeji kormányzatnak azonban már lehet tapasztalata a helyzet kezelésében. Kína ugyanis 2007-ben már leállította körülbelül egy évre a Tajvanra irányuló homokkivitelt környezetvédelmi aggályokra hivatkozva. Tajvan akkor új beszerzési csatornákat épített ki, többek között a Fülöp-szigetekről pótolta a hiányt, de a hazai kitermelést is jelentős mértékben növelte. Ezeknek a forrásoknak az ismételt bekapcsolása a gazdasági vérkeringésbe azonban időbe telik. Ráadásul a nagyobb távolságok miatt a költségek is emelkednek.

A közvetett hatás: lassaban épülnek a gyárak

A homokhiány nem csak a szilíciumgyártáson keresztül érinti a világ legjelentősebb félvezető-gyártó kapacitását, hanem az építőiparon keresztül is. Az elmúlt években krónikussá váló csiphiány miatt a tajvani gyártók jelentős kapacitásbővítésbe, új gyáregységek építésébe kezdtek. És bár ezeknek az új gyártóegységeknek csak egy részét építik a szigeten (lásd például a TSMC 12 milliárd dolláros arizonai gyárfejlesztését), azok belassulhatnak, ha homokhiány lesz.

Hosszabb távon azonban Kína csak magának a tajvani félvezetőiparnak a szankcionálásával tudna károkat okozni Tajpejnek. Egy ilyen lépéssel azonban saját gazdaságát is nehéz helyzetbe hozná, mert a kínai gazdaság félvezető-igényeinek jelentős részét a tajvani gyártók elégítik ki, mondta az Aljazeerának egy szingapúri szakértő.