A PwC Magyarország How will AI impact the Hungarian labour market? című tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia felforgató hatása várhatóan már a 2030-as évektől jelentkezni fog idehaza is. Ennek alapján a következő 15 évben akár 900 ezer munkahelyet érinthetnek a technológiai változások, ezen belül a magyarországi feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni az MI térnyerése.

Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon. Így a meghatározó diszruptív technológiai megoldások – mint az automatizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – az itthoni munkavállalókra is jelentős hatással lesznek. A PwC szerint az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon.

A 2030-as évekre egyébként a mesterséges intelligencia harmadik megjelenési hullámaként hivatkoznak, ami a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával jár majd. A fent említett gazdasági ágazatokban a magyar munkavállalók több mint egyharmadát foglalkoztatják, máskülönben pedig az összes, az MI által érintett munkahely kétharmada sorolható ezekre a területekre.

Hullámokban támad a mesterséges intelligencia

A nemek arányáról szólva a PwC megállapítja, hogy a korábbi szakaszokban (2020 és 2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesznek a legnagyobb hatással az új technológiák, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Így a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolja majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás.

A PwC szerint az első hullámban, vagyis a 2020-as évek elejétől az MI főleg az egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti, például a pénzügyi és infokommunikációs szektorokat. A 2020-as évek közepétől, a második hullámban annyival fokozódik az MI befolyása, hogy üzleti támogatási és egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni – ilyenek mondjuk az általános adatbekérő- és egyeztető, a HR vagy a számviteli funkciók, de kontrollálható környezetben, például raktárakban a tárgyak önálló mozgatását is megoldhatják a mesterséges intelligenciára épülő rendszerekkel.

A 2030-as évektől, a harmadik hullámban aztán a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is megjelenik az MI, legyen szó összeszerelési vagy szállítmányozási feladatokról. A brit PwC most is alkalmazott módszertana alapján az egyes hullámok abban különböznek majd egymástól, hogy mikor, mely gazdasági szektorokban, illetve milyen mértékben változtatják meg a munkavégzés formáit.

A PwC Magyarország angol nyelvű tanulmánya, melynek elkészítésében a Budapesti Corvinus Egyetemen működő CEMS programban részt vevő, nemzetközi diákokból álló csapat is részt vett, ezen az oldalon keresztül érhető el.