A PwC Magyarország tanulmánya szerint 15 éven belül idehaza is jelentős hatása lesz az új technológiai trendeknek, amit leginkább a férfiak fognak megérezni.

A PwC Magyarország How will AI impact the Hungarian labour market? című tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia felforgató hatása várhatóan már a 2030-as évektől jelentkezni fog idehaza is. Ennek alapján a következő 15 évben akár 900 ezer munkahelyet érinthetnek a technológiai változások, ezen belül a magyarországi feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni az MI térnyerése.

Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon. Így a meghatározó diszruptív technológiai megoldások – mint az automatizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – az itthoni munkavállalókra is jelentős hatással lesznek. A PwC szerint az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon.

A 2030-as évekre egyébként a mesterséges intelligencia harmadik megjelenési hullámaként hivatkoznak, ami a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával jár majd. A fent említett gazdasági ágazatokban a magyar munkavállalók több mint egyharmadát foglalkoztatják, máskülönben pedig az összes, az MI által érintett munkahely kétharmada sorolható ezekre a területekre.

Hullámokban támad a mesterséges intelligencia

A nemek arányáról szólva a PwC megállapítja, hogy a korábbi szakaszokban (2020 és 2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesznek a legnagyobb hatással az új technológiák, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Így a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolja majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás.

A PwC szerint az első hullámban, vagyis a 2020-as évek elejétől az MI főleg az egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti, például a pénzügyi és infokommunikációs szektorokat. A 2020-as évek közepétől, a második hullámban annyival fokozódik az MI befolyása, hogy üzleti támogatási és egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni – ilyenek mondjuk az általános adatbekérő- és egyeztető, a HR vagy a számviteli funkciók, de kontrollálható környezetben, például raktárakban a tárgyak önálló mozgatását is megoldhatják a mesterséges intelligenciára épülő rendszerekkel.

A 2030-as évektől, a harmadik hullámban aztán a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is megjelenik az MI, legyen szó összeszerelési vagy szállítmányozási feladatokról. A brit PwC most is alkalmazott módszertana alapján az egyes hullámok abban különböznek majd egymástól, hogy mikor, mely gazdasági szektorokban, illetve milyen mértékben változtatják meg a munkavégzés formáit.

A PwC Magyarország angol nyelvű tanulmánya, melynek elkészítésében a Budapesti Corvinus Egyetemen működő CEMS programban részt vevő, nemzetközi diákokból álló csapat is részt vett, ezen az oldalon keresztül érhető el.

Közösség & HR

Szupervékony hajlítható telefonnal jelentkezett a Huawei

A kínai gyártó az amerikai szankciók ellenére komoly fejlesztésekkel igyekszik meghatározó márka maradni a mobilos szegmensben.
 
Hirdetés

Ez gyorsan ment, az Invitech bevezeti a SOAR-t

Az Invitech biztonsági műveleti központjában olyan automatizált megoldást vezetnek be, amellyel akár egy eddig félnapos elemzőmunka is csak negyedórát vehet majd igénybe. Ez a SOAR.

A modern kihívásokkal szemben is ellenállóvá tudja tenni az IT-biztonságot az automatizáció, de nem csodaszer. Az akadályok azonban leküzdhetők, csak be kell tartani néhány egyszerű szabályt.

a melléklet támogatója az Invitech

CIO KUTATÁS

A HAZAI NAGYVÁLLALATOK FELHŐHASZNÁLATÁRÓL

Az Ön véleményére is számítunk Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével és az IPR-Insights szakértőivel közösen összeállított kutatásunkban.
Segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.