Két konferenciát is rendeztek párhuzamosan a pénzintézetek IT-kihívásairól.

Megmaradnak-e a bankfiókok? Hogyan lehet elektronizálni a hagyományos banki csatornákat? Hogyan lehet lerövidíteni a távolságot a bank és az ügyfél között digitális eszközökkel? Milyen változást hoznak szektorban a fintechek? Mit hoz a PSD2 és a GDPR? Legalább két éve ez a témája minden pénzügyi szektorra vonatkozó konferenciának.

Csak míg két éve még a nekikészülődésről beszéltek a szakma képviselői, most már a megkerülhetetlen és sürgető teendők kerültek napirendre. Valószínűleg ennek köszönhető az is, hogy egyre többen érdeklődnek az ilyen tematikájú rendezvények iránt. A Portfolio Pénzügyi IT című konferenciája a különböző stratégiákra, az új üzleti modellekre és a szabályozás változásaira helyezte a hangsúlyt, az E-Banking Summit pedig inkább a technológiák felől közelítette meg a problémát.

Jön két év múlva az azonnali átutalás

A Pénzügyi IT kétségkívül legfontosabb bejelentését Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója (pénzügyi infrastruktúrák) előadásában hangzott el: 2019. július 1-jén az első másodperben megtörténik az első azonnali átutalási tranzakció.

A magyar rendszer egyedülálló lesz abból a szempontból, hogy a szükséges infrastruktúrát a GIRO-n keresztül az MNB biztosítja, és a pénzintézeteknek nem lesz választásuk: csatlakozniuk kell a rendszerhez. Ahol külföldön működik hasonló rendszer, az többnyire a piaci szereplők kezdeményezésére jött létre, és önkéntesen lehet hozzá csatlakozni. Bartha szerint az, hogy a jelenleg 1-1,5 óra alatt végbemenő tranzakciók 5 másodpercen belül lezajlanak, nem csupán a folyamat gyorsulását jelentik, hanem dimenzióváltást, amelynek minden hatása nem is látható még.

A bankok egész évben 7×24 órában kell biztosítaniuk ezt, ami a bankok treasuryjének komoly kihívás lesz, mivel folyamatosan biztosítani kell a likviditást, miközben az MNB működése nem változik. Bár a szükséges infrastruktúrát központilag fejlesztik, de a bankokra is komplex fejlesztések várnak.

Az MNB-igazgató arról is beszélt, hogy bevezetnek másodlagos azonosítókat is, azaz az utalásokhoz egyes esetekben elég lesz a mobilszám vagy az emailcím, megadása is, illetve kezdetben szükség lesz az adószám ismeretére is. Később további másodlagos azonosítok is jöhetnek.

Az új rendszernek Bartha szerint makrogazdasági előnyei is lesznek. Jelenleg évente 400 milliárd forint a készpénzfizetés költsége. Mivel az azonnali átutalástól többek között az elektronikus fizetés további terjedését várják, nagyjából 100 milliárd forintot lehetne majd spórolni az új rendszerrel. A fogyasztók pedig azt nyerik, hogy gyorsabb, a másodlagos azonosítókkal pedig kényelmesebb lesz az elektronikus fizetés, így olyan fizetési helyzetekben is át lehet térni az elektronikus csatornára, ahol jelenleg csak a készpénzes lehetőség működik.

Challenge bankot kell építeni

Az MKB vezérigazgató-helyettese, Hetényi Márk a bank nagyívű IT-fejlesztése kapcsán arról beszélt, hogy 2020-ra már a banki termékek 75-80 százaléka digitalizált lesz. Ez komoly kihívás az alapvetően konzervatív szegmensnek. Ráadásul ott vannak a fintech cégek, amelyek jól-rosszul, de szinte minden banki termékre tudnak alternatívát nyújtani. A bankok előtt több út is van: a bank átáll egyfajta platformszerű működésre, amelyre a fintechek ráépíthetik a szolgáltatásaikat, vagy a bank maga fog fejlesztésekbe. Hetényi szerint azonban inkább a kooperáció a célravezető, aminek a kereteit az MKB például egy inkubációs programmal teremtette meg. Ehhez azonban flexibilis architektúra kell, ezért hozzá kell nyúlni a legacy rendszerekhez is. Ez persze nehéz feladat, hiszen jellemzően azokon fut a bank lelke, a számlavezetés.

Az MKB-s előadást követő panelbeszélgetés több ponton is megerősítette Hetényi állításait. Kiderült például, hogy miközben a bankok IT-jára egyre nagyobb teher hárul, a közönség többsége szerint legfeljebb az IT-vezetők fele rendelkezik olyan csapattal, amely képes a bankot versenyképessé tenni a digitális gazdaságban (lásd a grafikont).

Eközben nagyjából 5-10 évet jósolnak a bankkártyás fizetési megoldásoknak. A többség szerint ugyanis nagyjából ennyi idő kell, hogy az azonnali fizetési rendszer bevezetésének hatására a bankkártya teljes mértékben átadja a helyét valami más megoldásnak. Erre a Mastercard Europe igazgatója, Eölyüs Endre szerint a legnagyobb esélye a mobiltelefonnak van. Foltányi Tamás, az Erste Bank operatív igazgatója ugyanakkor a váltás egy másik aspektusára is felhívta a figyelmet: a bankkártya körüli ökoszisztéma, a felek szerepe hosszú idő alatt tisztult le, és ugyanezt az utat az új fizetési módoknak is be kell járniuk.
 

 

Pénzügyi IT 2017/1
Create column charts

 

Eölyüs szerint egyébként megfigyelhető az új megoldások adaptálásának gyorsulása, például a pay pass fizetési rendszereknél, de ez annak is köszönhető, hogy a folyamatban részt vevő felek (bank, kártyacég, elfogadó, ügyfél) mindegyike érdekelt volt a váltásban.

A nagy váltást azonban a PSD2 hozza a bankoknak. A közönség 66 százaléka szerint az új szabályozás inkább lehetőség a bankoknak, míg 34 százaléka szerint inkább fenyegetés. Foltányi szerint alapvetően fenyegetés, de olyan, amivel a bankok kénytelenek lesznek megbirkózni. Sok múlik a szabályzókon, hiszen jelenleg a fintech cégekre – amelyek a PSD2 kedvezményezettjei lesznek – sok esetben lazább szabályozás vonatkozik, ami a bankokat hátrányos helyzetbe hozza.

Hetényi és Eölyüs szerint viszont a bank is lehet fintech jellegű innovátor.

Az eszközök garmadája áll harcra készen

És hogy mivel vehetik fel a harcot a pénzintézetek a digitális világban? Az E-Banking Summit előadásai olyan megoldásokat és eszközöket ismertettek, melyekkel a bankok hatékony eszközöket kapnak a kezükbe. Bármelyik területről érkezett is az előadó, egy közös üzenete minden előadásnak volt: legyen az dokumentumkezelés, BI, külső adatbázis-szolgáltatás, appfejlesztés vagy mesterséges intelligencia megoldás, nem részmegoldásokat akart bemutatni, hanem egy a szervezet egészét átszövő koncepciót.

Például Papp Attila Péter (Konica Minolta) azt mutatta be, hogy hogyan építhető a dokumentumdigitalizálás köré automatizált back office és front office munkafolyamat, például egy szerződéskötés. Az Optent képviselő Csorba Hajnalka pedig azt mutatta be, hogy az ügyfélkezelés folyamatában miért lehet szerepe az intelligens céginformációs megoldásoknak. De ugyanilyen szemléletet tükrözött Sztrókay Péter előadása is a Watsonról: olyan, már működő alkalmazásait mutatta be az IBM mesterséges intelligencia rendszerének, amelyek bárki által gyorsan használatba vehetők. Ugyanakkor Sztrókay arra is figyelmeztetett: ezek csak lehetőségek, az üzleti modellt az ügyfélnek kell kitalálnia.

Több előadás is foglalkozott a csatornák elektronizálásának lehetőségeivel, ezen belül is a bankolás egyik neuralgikus pontjával, hogy a szerződéshez még mindig be kell mennünk a bankfiókba. Barsi András (Microsec) élőben demózta, hogyan lehet az e-személyi igazolványt felhasználni az elektronikus csatornákon azonosításra. A Microsec megoldását használja egyébként a T-Systems egyik szintén bemutatott terméke, valamint a Do-Q-Ment Green Archive biometrikus azonosításra épülő, ugyancsak a távoli azonosítást segítő rendszere.

Piaci hírek

Mélyütést mér az online azonosításra a deepfake

Egy biztonsági vállalat kísérletében 10-ből 9 rendszer elhasalt a szakemberek manipulált felvételekkel végrehajtott tesztjén.
 
Veszélyek garmadája bújik meg a webes alkalmazások és az alkalmazásprogramozási interfészek közötti forgalomban. Ezek kiszűrésére és hatástalanítására szerencsére egyre hatékonyabb eszközökkel rendelkezünk.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.