Négy nagy kiadó perli a nonprofit Internet Archive-ot, mert az a járvány miatt korlátlanul letölthetővé tette egyes kiadványaikat.

Segítőkészsége teheti tönkre az Internet Archive-ot. Június elején négy nagy kiadó ment perre az 1996-ban alapított nonprofit online könyvárral. A Hachette, a HarperCollins, a Penguin Random House és a Wiley azért indított kártérítési pert, mert az Internet Archive az általa működtetett Open Libraryból bizonyos könyveket korlátlanul letölthetővé tett a koronavírus-járvány miatt.

A 2006-ban elindított Open Library úgy működik, mint egy ingyenes közkönyvtár: két hétre lehet kölcsönözni a több milliós állományából könyveket. De minden könyvet csak meghatározott számú ember kölcsönözhetett egyszerre. Márciusban azonban az Internet Archive létrehozott egy ún. vészhelyzeti könyvtárat (NEL, National Emergency Library) arra reagálva, hogy a járvány miatt az egyetemek és a könyvtárak is bezártak. A NEL-be kerülő könyvekről levették a mennyiségi korlátozást, így azokat egyszerre akárhányan kikölcsönözhették.

A kiadók most az állítják, az Internet Archive ezzel megsértette a szerzői jogokat. Gyakorlata messze túlmegy a hagyományos könyvtári tevékenységen, és a NEL létrehozásával lényegében ipari méretű digitális kalózkodást valósított meg.

Ha a bíróság a négy kiadó beadványát megalapozottnak találja, az Internet Archive valószínűleg bezár. A per tárgya ugyanis mintegy 1,4 millió cím, amire címenként akár 150 ezer dollár kártérítést is megítélhet a bíróság. Akkora büntetést még a Microsoftot sem tudna kifizetni, nem egy a nonprofit szervezet. A bíróság emellett azt is elrendelheti, hogy semmisítsenek meg minden olyan tartalmat, amelyre szerzői jog vonatkozik.

Ez két és fél évtized munkáját nullázhatja le. Az Internet Archive kezdetben csak weboldalakat gyűjtött, később azonban kibővítette a tevékenységét (szinte nincs is már olyan tartalom, amit ne gyűjtene vagy legalább katalogizálna). Némafilmeket ugyanúgy találunk raja, mint NASA-fotókat vagy digitalizált könyvritkaságokat.

A fő kérdés: hogyan lehet megmenteni?

Az oldal alapítója, Brewster Kahle az archívum blogjában azt írta, reméli, gyorsan megoldódik a vita. A kiadók jogai nem sérültek, hiszen a letölthető tartalmak másolásvédettek, azokat nem lehetett továbbterjeszteni – érvelt a The Verge-nek.

A perben esetleg fontos lehet az a tény, hogy az Open Libraryba bekerült könyveket az Internet Archive minden esetben fizikai példányból digitalizálja, majd adja kölcsönzésre. Emiatt nem is köt a kiadókkal licencszerződést. A különböző könyvtárak ezzel szemben a digitális példányok licencéért fizetnek, és ahány licencet vesznek, annyi példányt kölcsönözhetnek egyszerre.

Meglehet, a bíróság előtt ez kevés lesz, így sokan kész tényként kezelik, hogy az Internet Archive-nak vége. Ezért inkább azzal foglalkoznak, hogyan lehetne megmenteni az eddig felhalmozott értékeket. Mint a Vice írja, mind a nyílt internet hívei, mind tudósok évek óta beszélnek arról, hogy a szervezet tárolórendszerét rugalmasabbá kellene tenni, az ügyben eddig mégis kevés lépés történt.

Az egyiptomi Bibliotheca Alexandrina néhány éve ugyan készített egy másolatot, de azt azóta sem frissítették. Az évtized közepén indult egy projekt INTERNETARCHIVE.BAK néven (a .BAK a biztonsági másolatok jellemző kiterjesztése), de már 2016-ban elakadt, és azóta sem történt benne érdemleges.

Egyesek most felvetették, hogy valamilyen elosztott rendszert kellene alkalmazni, például blockchain technológiára építve. Azzal lehetne biztosítani, hogy ne lehessen jogi szankciókkal felszámolni az egész gyűjteményt. A technikai megoldásokat azonban nehezíti, hogy iszonyatosan nagy adatmennyiségből és gyorsan kellene egy más struktúrában felépülő másolatot készíteni.

A józanabb hangok intenzív gyűjtést javasolnak, hogy legyen miből fedezni a jogi költségeket, és ezzel időt is lehetne nyerni az adatok biztonságba helyezésére.

Piaci hírek

TeslaMate-fiókok szivárogtatnak érzékeny információkat a Teslákról

Ez most kivételesen nem amiatt van, mert Elon Muskot nagyon leköti az X felemeléséért és a Mars meghódításáért vívott küzdelme.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.