Nagyon nagy probléma a kriptovalutáknál az extrém volatilitás. Ez az év különösen nehéz volt azoknak, akik arra tettek fel sok pénzt, hogy az árfolyamok emelkedni fognak. A bitcoin például egy év alatt elveszítette értéke közel 80 százalékát, év elején még 17 ezer dollár fölött kereskedtek vele, de ebben a hónapban már 3500 dollár alá is benézett az árfolyam (mostanság 4000 dollár fölött jár). Ez a zuhanás kihatott az összes virtuális pénzre.

Jósoljon a tömeg!

Mivel sokan spekulatív céllal vásárolnak kriptovalutákat, a befektetőknek létfontosságú kérdés, hogy mikor fordul meg a trend. Általában a tőzsdei árfolyammozgások nagyon sok összetevőtől függnek. Mivel a kriptovaluták esetében még olyan kapaszkodók sincsenek, mint például az adott tőzsdei cég termékeire mutatkozó kereslet-kínálat, sokkal erősebben hatnak a közösségi tényezők, például az a nagyon nehezen megfogható kriptovaluta-közösségi vélemény, hogy árfolyamesés vagy emelkedés jön-e.

Most egy kriptovaluta-kereskedelemben utazó, egyelőre alakuló cég, a Portfolio.io, amely többek között vegyes kriptovaluta-portfólió kezelését kínálja, kísérletbe kezdett, hogy vajon működik-e a Francis Galton nevéhez köthető, klasszikus "tömeg bölcsessége" elv a fedezet nélküli kriptovaluták árfolyamának becslése esetében. A kísérlet, melyet Medium.com-on hirdettek meg egy klasszikus statisztikai elmélet átültetése. Meg kell becsülni, hogy mikor lesz a bitcoin ára a legalcsonyabb (dátumot és értéket kell megadni).

Aki részt vesz a kísérletben, megkapja az eredményt, és már indulhat is kereskedni – már ha működik a módszer.

Valóban bölcsebb a tömeg, mint a szakértők?

A tömegek bölcsessége néven elhíresült tételt az internet kora tette ismét nagyon aktuálissá. Darwin unokatestvére, az egyik utolsó polihisztor, Francis Galton fogalmazta meg az elvet a 20. század elején. A történet szerint egy délnyugat-angliai városban volt egy verseny, ahol a résztvevők egy ökör tömegét próbálták megbecsülni. A becslések meglehetősen távolt álltak a ténylegesen mért eredménytől, de Galton megvizsgálva a becsléseket észrevette, hogy az összes becslés átlaga nagyon pontos eredményt ad: kevesebb mint 1 százalékkal tér el az állat ténylegesen mért tömegétől.

Az elmélet körüli polémiának az internet korszaka adott új lendületet. A 2000-es évek elején például széleskörű vita alakult ki arról, hogy a közösségi szerkesztésű Wikipédia vagy a szakmájuk elismert szakértőire támaszkodó és etalonnak tekintett Encyclopædia Britannica a megbízhatóbb-e. A kérdéssel még az egyik legismertebb tudományos lap, a Natutre is foglalkozott. Akkor arra jutottak, hogy bár a a Wikipédia sok szempontból slendriánabb, felületesebb, mint a szigorú elvek szerint szerkesztett enciklopédia, a frissesség, azaz az új tudományos eredmények adaptálási képessége miatt a Wikipédia van olyan jó és megbízható, ráadásul bizonyos szakkérdésekben széles körű szakmai vitáknak is teret adhat.

Alkalmazható-e ez az árfolyam-mozgásokra?

A Portfolio.io kísérletének sikerével kapcsolatban persze lehetnek kételyeink. A cég munkatársai azzal érvelnek, hogy itt nem érdemes szakértők véleményére támaszkodni. Érvelésük szerint a szakértők többsége olyan piacról mond véleményt, aminek alakulásában érdekelt befektetőként. Ráadásul többségük rengetegszer becsült tévesen. Ha azonban a közösség bölcsességére támaszkodunk, azaz úgy tekintjük, hogy a szakértők becslése is csak egy elemét adják az átlagnak, csökken a személyes érdekeltségük torzító hatása.

Persze a Portfolio.io okoskodása mögött ott van az, hogy ha valóban működne Galton elve a tőzsdei kereskedelemben, akkor már minden tőzsdéző dúsgazdag lenne. Ugyanakkor abban van némi igazság, hogy az internetet megelőző korszakban ezeknek a véleményeknek a dinamikus becsatornázása és értékelése sokkal nehézkesebb, lassúbb volt, azaz nem tett lehetővé gyors reagálást. A világháló kialakulása azonban óriási lehetőségeket biztosít: egyfajta kollektív intelligencia eredménye például a Linux, amely ma már a legfontosabb operációs rendszerré vált (belőle ágazott le a Mac OS, a legtöbb felhős rendszer vagy az Android).

A probléma csak az, hogy Galton kísérlete idejében még a marha tömegét becslő embereknek volt elképzelésük arról, hogy egy ilyen állat nagyjából mekkora lehet, és milyen jelek utalhatnak arra, hogy az átlagnál nehezebb vagy könnyebb, ma az interneten véleményt mondók egy jelentős részének halvány fogalma sincs arról, amiről beszél.