A közelmúltban két olyan kutatásról is beszámoltunk, amely erősíti azt a közvélekedést, hogy az ún. STEM (Science, Technology, Engineering, Mathematics) végzettségűek, különösen az informatikai szakmát szerzők általában magasabb fizetésre számíthatnak, mint a bölcsész vagy társadalomtudományi végzettségűek. A The New York Timesban a Harvard Malcolm Wiener Központjának igazgatója, David Deming adatokkal alátámasztva cáfolja ezt az állítást: a pályakezdőknél valóban igaz lehet, de aztán az életkor előrehaladtával fokozatosan elolvad a STEM szakmák fizetésbeli előnye.

Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, a Glassdoor nemzetközi HR-portál azt mutatta ki, hogy az egészségügyi szakmák (orvos, orvosasszisztens, ápoló stb.) mellett-után az IT-szakemberek számíthatnak a legmagasabb fizetésre. Egy másik kutatásban két amerikai közgazdász pedig arra jutott, hogy a technológiai változásokat a programozók nagyon rugalmasan tudják kezelni, mert akár önképzéssel is gyorsan át tudnak menni kurrens területekre, így meg tudják őrizni jó pozícióikat a munkaerőpiacon.

Deming nem vitatja ezeket az állításokat, de árnyalja az összképet. A USA kereskedelmi minisztériuma alatt működő Népszámlálási Iroda (Census Bureau) egy felmérésére hivatkozva azt írja, hogy a STEM szakmákat szerzők, illetve a bölcsész vagy társadalomtudományi végzettségűek jövedelmi szintje az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik.

Összecsapnak a hard és a soft skillek

A Népszámlálási Iroda adatai szerint csak a pályakezdésnél egyértelmű, hogy a STEM végzettségűek magasabb jövedelemre tehetnek szert, mint a bölcsészek. A munkában eltöltött évekkel azonban fokozatosan csökken a különbség, és nagyjából 40 éves korra már kiegyenlítődik a műszaki-természettudományi és a bölcsész végzettségűek átlagosan elérhető éves jövedelme.

Ennek az egyik oka a technológiai fejlődés tempója: még a legfrissebb technológiákhoz kapcsolódó tudás is gyorsan elavul. Igaz ugyan, hogy az idősebb munkavállalók igyekeznek lépést tartani a változásokkal – ezt igazolja a fentebb említett kutatás is –, de nekik az új tudást menet közben kell megtanulniuk, így értelemszerűen versenyhátrányban vannak azokkal a fiatalokkal szemben, akik a legfrissebb ismeretekkel kerülnek ki az egyetemekről. És ez a jövedelmük növekedési ütemére is kihat.

Ezzel szemben a frissen végzett bölcsészeknek sanyarúbb a helyzete: jóval alacsonyabb induló fizetésre számíthatnak, mint mondjuk egy kurrens területen végzett informatikus mérnök. Ám van a birtokukban olyan tudás, ami az idő előrehaladtával egyre értékesebb lesz: sokkal jobbak ugyanis az ún. soft skilljeik, például a problémamegoldó és az alkalmazkodási készségük, és jellemző rájuk a kritikus gondolkodás. Ezeknek a készségeknek az értéke jóval kevésbé számszerűsíthető, mint az, hogy valaki jártas-e egy adott technológiában. Hosszú távon azonban ezek az igazán fontosak a karrierhez.

Számokra fordítva

A Népszámlálási Iroda adatai szerint az USA-ban a teljes munkaidőben dolgozó kezdő számítástechnikai szakemberek és mérnökök 23 és 25 éves koruk között manapság átlagosan 61 744 dollárt keresnek évente. Ezzel szemben egy olyan frissen végzett szakember, aki történelem vagy valamilyen társadalomtudományi szakon végzett (pl. közgazdász, politológus, szociológus), 37 százalékkal kevesebb, átlagosan évi 45 032 dollár kezdőfizetésre számíthat.

Elérve a 40 éves kort azonban a bölcsészek előnybe kerülnek. Míg a számítástechnikát vagy a mérnöki szakot végző férfiak 40 éves korukra nagyjából megkétszerezik kezdő fizetésüket (az átlag 124 458 dollár), a bölcsészek közel megháromszorozzák (131 154 dollár). (A felsőfokú végzettségű 40 éves férfiak átlagfizetésére egyébként 111 870 dollárt mért az iroda.)

A tendencia a nőknél is hasonló, csak ott még nagyobb, közel 50 százalék a kezdőfizetések közötti eltérés.

A bölcsészek könnyebben módosítanak pályát

David Deming idéz egy tanulmányt, amely 2007 és 2017 között vizsgálta, hogyan változtak az egyes meghirdetett állásoknál a jelöltekkel szemben támasztott követelmények. A mérnöki munkahelyekre pályázóktól, köztük a szoftverfejlesztőktől 2017-ben egy sor olyan skillt vártak el, melyek egy évtizeddel korábban még nem is léteztek. Általánosságban az elvárt készségek a készségek sokkal nagyobb mértékben változtak a STEM területeken, mint más foglalkozásoknál.

Mivel ezekkel az új skillekkel a friss végzősök nagyobb valószínűséggel rendelkeznek, mint azok, akik 10-15 éve szereztek diplomát, a vállalatok hajlandók magasabb induló fizetés ígéretével magukhoz csábítani ezeket a kezdőket. (Sok cég valószínűleg úgy számol, hogy ez olcsóbb lesz, mintha az idősebb generációt átképezni.) Az idő előrehaladtával azonban ez a versenyelőny eltűnik, amivel párhuzamosan a fizetés emelkedésének üteme is lassul.

De nem ezért előzik be fizetésben a STEM végzettségűeket a bölcsészek. Hanem elsősorban azért, mert közülük sokkal többen váltanak üzleti vagy menedzsment területekre, melyek valóban zsíros fizetéssel járnak. Bár a filozófiai vagy irodalmi szövegek tanulmányozása vagy az ezekről folytatott szemináriumi viták első blikkre nem nagyon adnak olyan tudást, ami egy modern munkahelyen fontos, az ilyen feladatok biztosítják azt a tudást, amit ma a vállalatok keresnek: jó írásbeli és verbális kommunikáció, elemző képesség, problémamegoldás, kezdeményezőkészség stb.

Deming hangsúlyozza: nem az a célja, hogy bárkit eltántorítson a STEM szakmáktól, amelyek mindezzel együtt magas jövedelmet biztosítanak. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy nem feltétlenül jó, ha a felsőoktatás súlypontja a technológia képzése irányába tolódik. A technológia ugyanis gyors változik, az egyetemeknek viszont 40 évre kellene felkészíteniük a hallgatóikat.