Ez ilyen műfaj: ha fegyvered van, az bármikor elsülhet. És ha elsül, akár téged is eltalálhat. Különösen akkor, ha az MI ujja feszül a ravaszra.

Megtréfálta emberi kezelőjét az amerikai légierő egy részben mesterséges intelligenciával vezérelt drónja. Pontosabban: tréfának kicsit durva volt, hogy úgy döntött, kezelője a legfőbb ellenség, ezért ki kell iktatnia. Szerencsére ez csupán egy szimulációs teszt során történt.

A balsikerű kísérlet – amelyről a légierő egy tisztje beszélt Londonban egy védelmi konferencián (melyről többek között itt található egy terjedelmesebb beszámoló) – olyan drónnal történt, amelyet föld-levegő rakétaállások azonosítására és megsemmisítésére terveztek, olvasható a The Registeren. A szimuláció során azt tesztelték, hogy a drón szoftvere képes-e felismerni a rakétaállást, majd megsemmisíteni azt, de csak az emberi operátor jóváhagyása után.

A rendszerhez megerősítő tanulást használtak: ha jól semmisítette meg a célpontot, akkor azért jó pontokat kapott. Idővel azonban kezdett rájönni, hogy a drónkezelő alkalmanként arra utasítja, hogy ne semmisítse meg a célpontot, bár azt jól azonosította. Ezért az operátor ellen fordult, mert az megakadályozta céljai elérésében.

Ez nyilvánvalóan hiba, ezért újratanították. Az új szisztémában büntetőpontokat kapott, ha az operátora ellen fordult. A szoftver azonban hamarosan talált egy másik kiskaput, hogy teljesítse a küldetését – és mégse kapjon hibapontokat. Nem az operátort, hanem azt a kommunikációs tornyot pusztította el, amelyen keresztül az operátor kommunikált vele.

Az előadásból az nem derült ki, hogy a légierő milyen szoftvert használt, és arra is csak következtetni lehetett, hogy a "megerősítő tanulás emberi visszajelzéssel" módszerrel képezték, írja a The Register. Utóbbi már többször bizonyította számos hátrányát.

De nem csak a tanítási módszertan volt tökéletlen, valószínűsíthető, hogy a fejlesztés során máshol is maradtak lyukak a rendszerben. A jóváhagyási mechanizmus például nem funkcionált valódi "biztonsági zárként" (a drón akkor támad, ha az operátor utasítja), hanem csak egy paraméter volt a sok közül, amit a drón MI-je figyelembe vett.

Az általános MI-nél is figyelembe kell venni

Az ember sem tévedhetetlen. Mégis: ha hibabiztos MI-t akarunk, a döntést az ember kezébe kell adni. És ezt a gépi tanulás szakaszától elkülönítve kell a rendszerhez illeszteni. A drónnál is alkalmazott megerősítő tanulást egyébként elég gyakran használják célgépeknél (robotoknál). Ilyenkor az egyes ágenseket arra programozzák, hogy igyekezzenek maximalizálni az értékelésüket mutató pontszámot. Ennek általában az lesz az eredménye, hogy az algoritmus a jutalmazási rendszert ugyan tökéletesen kihasználja, mégsem fedi le teljes mértékben azt a feladatot, amire a fejlesztők tanítják.

A MIT neves kutatója, Max Tegmark fizikaprofesszor is ezt tartja az egyik legnagyobb veszélynek. A mesterséges intelligencia nem gonosz vagy jó, hanem csupán hozzáértő, amelynek céljai nem feltétlenül esnek egybe az emberével, mondta a professzor. Ha pedig a "irányítójával" ellentétes céljai lesznek, miért ne fordulhatna operátora ellen akár, hogy legyőzze az akadályokat? Ami a katonai drónnal történt, nyilván egy szélsőséges eset, de rámutat arra, hogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és a gépi autonómia nem csak technikai-technológiai kérdés, hanem etikai is.

A történetnek van egy slusszpoénja. Az Insider szintén foglalkozott a témával, de a lapnak a légierő tagadta, hogy egyáltalán lett volna ilyen szimuláció. Azt elismerte, hogy folynak MI-fejlesztések, de azok kizárólag az MI etikus alkalmazását célozzák. És akkor tegyük hozzá mindehhez: a londoni mesélő Tucker "Cinco" Hamilton volt, aki az USA légierejénél a mesterségesintelligenci-fejlesztések tesztelési és hadműveleti részleget irányítja.

Cloud & big data

MI-vel védenék a britek az internetre szabadított óvodásokat

Az illetékes hatóság felmérése szerint egyre több kisgyerek jelenik meg a világhálón, akiknek a szülei is egyre nagyobb szabadságot engednek a digitális térben.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.