Szeptember elején jelent meg Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely a 2025 és 2030 közötti időszak célkitűzéseit és feladatait foglalja keretbe. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos jegyezte több mint száz oldalas dokumentum letölthető PDF-ben a kormany.hu-ról, ahol az előzmény, a 2020-2030-as időszakra készített stratégia is megtalálható.
Azt, hogy a 2020-as stratégiát módosítani kellett, mindenekelőtt a technológiai fejlődés indokolta, melynek sebességét a 2010-es évek végén még kevesen látták. Az új szöveg viszont már számol ezzel is. "A stratégia újrafókuszálása és frissítése évente meg fog történni, tekintettel arra, hogy ezen a területen robbanásszerű és radikális irányváltások várhatóak, mind a technológiai eredmények, mind a jogi, gazdasági és társadalmi környezet, valamint a nemzetközi versenyhelyzet terén" – olvasható a vezetői összefoglalóban.
Mértéktartó célok
Örvendetes, hogy a célok alapvetően mértéktartóak: nem kell például 2030-ra legalábbis regionális MI-nagyhatalommá tenni Magyarországot (lásd még: Budapest mint regionális startupfőváros). Az alapvető cél az, hogy javuljon a magyar gazdaság hatékonysága, de ezzel párhuzamosan kezelhetőek maradjanak az MI okozta társadalmi kihívások.
Ehhez szükség van EU-konform szabályozási keretre, megfelelő infrastruktúrára (pl. felhős számítási kapacitások), oktatásra, sok-sok adatra és a fejlesztéseket ösztönző forrásokra egyaránt.
A "Hol tartunk?" fejezet szerint Magyarország több szempontból is jól áll a megfelelő keretek megteremtésében. Kormányhatározat született például a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alá tartozó Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal felállításáról, amely ellátja majd a piacfelügyeletet, valamint a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsról, "amely útmutatásokkal és állásfoglalásokkal segíti az MI Rendelet hazai végrehajtását".
Emellett mind a fejlesztésekben (pl. az EESZT-ben lévő egészségügyi adatvagyon felhasználásának lehetősége), mind az oktatás, mind pedig az infrastruktúra (pl. a debreceni Komondor szuperszámítógép) terén történt előrelépés, írják a stratégia szerzői.
IVSZ: az MI ígéretei megalapozottak
Az IVSZ rövid állásfoglalásban reagált a stratégiára. A szervezet leszögezi: a mesterséges intelligencia ígéretei megalapozottak, ám a sikerhez szükség van néhány külső feltételre.
1. Digitális írástudás és felhasználóbarát megoldások: MI-t csak azok tudnak használni, akik rendelkeznek olyan szintű digitális írástudással, hogy az adatközpontú gondolkodást is befogadhassák. Ez azonban még nem általános, különösen a kis- és közepes vállalatoknál jelenthet problémát.
2. Adatgazdaság: biztosítani kell mindent feltételt az ágazati adatvagyonok hasznosíthatóságához.
3. Nemzetközi ökoszisztémákban kell gondolkodni, mert az MI komplex rendszerét csak sokszereplős nemzetközi értékláncok tudják működtetni.
4. Ugyanakkor szükség van a technológiai és adatszuverenitásra, hogy "a magyar adatok a magyar célokért és érdekekért dolgozzanak".
A szervezet emellett a kockázatok arányos kezelésére, valamint a kisebb szereplők bevonásának fontosságára hívja fel a figyelmet.
A kifizetett energia
60%-a elvész, de egy audit feltárja, hol folyik el a pénzünk
A Schneider Electric energiahatékonysági szolgáltatása átfogó megoldást kínál, amely támogatja a cégek energiahatékonyság-növelési programjaik megvalósításában, az iparágban vezető megoldások, szolgáltatások és szakértők segítségével.
Hatékony adattárolás, biztonságosabb működés: HPE storage az EURO ONE szakértelmével
Az adatmennyiség rohamos növekedése, a kritikus üzleti alkalmazások rendelkezésre állási követelményei és a kiberbiztonsági fenyegetések mind olyan tényezők, amelyek túlmutatnak a hagyományos storage-megoldások képességein.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak