Nemrég megvizsgáltuk, milyen megoldásokkal dolgozhat egy adatvezérelt vállalat, azelőtt pedig arról írtunk, hogy nem az adatmennyiség a fő kérdés, hanem hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához. Amiről viszont még kevés szó esett, az a kulturális váltás, pedig ennek hiányában szinte biztosan nem fogja a várt eredményt hozni az adatvezérelt működésre való átállás.

Jogos aggodalmak?

Sok cégnél a döntések hosszú évek tapasztalatára és "megérzésre" épülnek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy vezetők az intuíciójukra, nem pedig objektív adatokra támaszkodnak. Ezt a mélyen beágyazott szokást nehéz feladni, mert a tapasztalat és az ösztönös ítélőképesség sokszor valóban jól működött a múltban. Azonban a gyorsan változó piaci környezetben az ilyen megközelítések kockázatosak, és idővel korlátokká válnak. A kulturális ellenállás egyik fő oka éppen ez az érzelmi kötődés az eddigi gyakorlatokhoz, amely visszatartja a szervezetet attól, hogy objektív, adatalapú döntési rutinokat alkalmazzon a napi működésben, világít rá a WorkForce Institute.

Az alkalmazottak – és gyakran a vezetők is – attól tartanak, hogy az adatalapú döntések feltárják a gyengeségeiket, aláássák tekintélyüket, vagy akár veszélyeztetik jelenlegi szerepüket. Ez a félelem a változástól és az ismeretlentől sok esetben rejtve, de mégis erősen befolyásolja a viselkedést, és késlelteti vagy blokkolja a modern analitikai eszközök elfogadását. A Forbes szerint a legnagyobb vállalati szervezeteknél is gyakran a vezetői és középvezetői szintű bizalomhiány a legnagyobb gát, nem pedig a technológiai korlátok.

Ahhoz, hogy az adatvezérelt működés valóban életre keljen, a felső vezetés aktív elköteleződése és példamutatása kulcsfontosságú. Ha a cég vezetői nem használják maguk is az adatokat saját döntéseik megalapozására, akkor a szervezet többi része sem fogja komolyan venni az analitikát. Tanulmányok szerint a stratégiai szintű támogatás nemcsak anyagi forrásokat és erőforrásokat hoz a projektek mögé, hanem az analitikus gondolkodás kultúrájának kiépítését is elősegíti. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az adatalapú megközelítés ne elszigetelt kezdeményezéssé, hanem napi döntéshozatali rutinná váljon.

Oktatás és szemléletváltás: az adat értelmének megmutatása

Az adatvezérelt működéssel szembeni ellenállás egyik leggyakoribb oka az, hogy az érintettek nem látják, hogyan segíti az adat a saját munkájukat. Sok munkavállaló – és nem ritkán vezető – jól működő, megszokott módszerekkel dolgozik, a változást felesleges bonyolításnak, plusz adminisztrációnak érzékeli. Ebben a helyzetben az oktatás elsődleges célja nem az eszközök bemutatása, hanem annak megértetése, hogy az adatok konkrét problémák megoldásában nyújtanak segítséget: gyorsabb döntésekhez, pontosabb előrejelzésekhez és kevesebb feladatismétléshez vezetnek. Vagyis az oktatás elsődleges célja nem a technológia elsajátítása, hanem a szemléletformálás.

A hatékony képzési programok gyakorlati, munkakörközeli példákra épülnek. Workshopok, valós üzleti esetek és kézzelfogható eredmények mutatják meg, hogyan lehet adatokat használni egy napi operatív döntésben, egy ügyfélpanasz kezelésében vagy egy erőforrás-elosztási kérdésben. Fontos eleme ezeknek a képzéseknek az is, hogy foglalkozzanak a félelmekkel: az adatvédelemmel, a biztonsággal, valamint azzal, hogy az elemzés nem helyettesíti, hanem támogatja és erősíti az emberi döntést.

Hibás megközelítést jelent azonban az egységes tréning. Egy hatékony program szerepek szerint differenciál, például a vezetőknek az tanítja meg, hogyan kérdezzenek adatot, hogyan értelmezzenek bizonytalanságot, mikor bízzanak egy előrejelzésben. Az üzleti felhasználókkal megérteti, hogyan használják a mutatókat napi döntésekhez, mit jelez egy eltérés és mikor kell utánanézni. Az elemzők és az IT pedig azt tanulhatja meg, miként fordítsák le az üzleti kérdéseket elemzési feladatokká, és hogyan kommunikálják az eredményeket érthetően. A cél nem az, hogy mindenki technikai szakértő legyen, hanem hogy mindenki tudja a saját szerepében, mire használható az adat.

Együtt élni a bizonytalansággal

Az adatvezérelt működés nem azt jelenti, hogy mindig egy jó válasz van. A jó képzés ezért hangsúlyt fektet az előrejelzések pontatlanságára, a kockázatok értelmezésére és a modellkorlátok megértésére is. Ez különösen fontos vezetői szinten, hiszen aki nem tanulja meg kezelni a bizonytalanságot, az vagy túlzottan bízik az adatokban, vagy teljesen elutasítja őket. A cél a tudatos mérlegelés, nem a vak automatizmus.

Mint már említettük, az oktatás csak akkor válik működési modellé, ha a vezetők láthatóan alkalmazzák is azt, amit tanultak. Adatot kérnek, visszakérdeznek a feltételezésekre, és elfogadják, ha az adat ellentmond az ösztönnek. Ez a vezetői példamutatás a legerősebb tanulási jel a szervezet számára. Ha a menedzsment nem változtat a saját, korábbi döntési gyakorlatán, akkor az oktatás elmélet marad.

Az adatvezérelt működés bevezetését elősegítő, jó tréning a nem azt tanítja meg, hogyan kell adatot elemezni, hanem azt, hogyan kell adat alapján gondolkodni és dönteni.

Nem (csak) technológiabevezetés

Cikksorozatunk legfontosabb tanulsága, hogy az adatvezérelt vállalat nem a modern technológiák bevezetésétől, hanem a döntési képesség építésétől működik. Ez a képesség technológiából, folyamatokból, emberekből és kultúrából áll össze. Ahol az adat a napi működés részévé válik, ott a mesterséges intelligencia nem varázslat, hanem természetes eszköz lesz. Ahol viszont hiányoznak az alapok – a tiszta definíciók, a bizalom, az oktatás és a felelősség –, ott a legmodernebb megoldások is csak drága és nagyrészt haszontalan díszletek maradnak.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a One Solutions támogatásával készült. Részletek »