Vannak olyan óvodások, akiknek már saját mobiltelefonjuk van – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiahasználati szokásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés arra is rávilágít, hogy nemcsak az első saját okoseszközüket kapják meg a gyermekek egyre korábban, hanem a közösségimédia-felületekre is egyre fiatalabb korban regisztrálnak.
Az NMHH 2017-ben indította el a 2000 gyermek és 2000 szülő bevonásával készült, nagymintás, országosan reprezentatív, lekérdezés módszerén alapuló kutatássorozatát, hogy felmérje a 7–16 éves magyar gyermekek médiahasználati szokásait és a szüleik ezzel kapcsolatos tudását, attitűdjét, digitális nevelési stratégiáit. Az első adatfelvétel 2017-ben, a második 2020-ban, a harmadik pedig 2024 végén, 2025 elején volt.
Korunk egyre gyorsuló világában...
A felmérésből kiderül, hogy a gyermekek évről évre egyre korábban lépnek be a digitális világba. Átlagosan kilencévesen kapják meg első telefonjukat, és majdnem minden harmadik gyermek szinte az iskolatáskával együtt kézhez veheti az első mobilt. Érzékelhető a saját eszköz megjelenése az óvodás korosztályban is: a megkérdezett gyermekek 7 százaléka már 4–6 évesen mobilhasználó. A 7–8 évesek majdnem egyharmadának, a 9–10 évesek megközelítőleg kétharmadának van saját telefonja, ez az arány a 11–12 évesek körében pedig már meghaladja a 80 százalékot is.
A gyermekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő: a 9–16 évesek képernyőideje hétköznaponként átlagosan 2 óra, hétvégén 3,5 óra, míg a 15–16 évesek esetében ez már a napi 4 órát is meghaladja.
A digitális eszközök használatához hasonlóan a közösségimédia-jelenlét is egyre fiatalabb korban kezdődik. A gyermekek átlagosan 11 évesen regisztrálnak valamelyik közösségimédia-platformra, amelyek közül legalább egy felületen 15 éves korban már az összes kiskorú rendelkezik regisztrációval. (A jelenség ellen Ausztráliában már törvényi úton igyekeznek fellépni, ami nagy ellenállást váltott ki nem csupán a techcégek, de a fiatalok részéről is.)
Egy kis odafigyelés sokat segíthet
A kutatás eredményei rávilágítanak arra is, hogy a szülői odafigyelés csökkenti az online kockázatoknak való kitettséget, és a digitális eszközök használatára vonatkozó családi szabályok biztonságosabbá tehetik az online jelenlétet. Erre szükség is van, hiszen a gyermekek 10 százaléka visszajelöli az őt bejelölő ismeretlen személyt a közösségi médiában, ezzel szemben azokban a családokban, amelyekben előre lefektetett szabályok vonatkoznak a közösségimédia-profil kezelésére, a gyermekek mindössze 3 százaléka jelöli vissza automatikusan az ismeretleneket.
A különféle digitális szolgáltatások közül ma már a mesterséges intelligencia is nagymértékben jelen van a gyermekek életében: 72 százalékuk hallott már a MI-ről, és minden második középiskolás használt már valamilyen mesterségesintelligencia-szolgáltatást. A kutatás eredményei alapján az is látszik, hogy a gyermekek pozitívabban vélekednek a MI használatáról, mint a szüleik – vonja le a következtetést az NMHH összefoglalója.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak