Az Európai Bizottság tavaly közzétett Digitális Évtized jelentése áttekintést nyújt az EU 2030-ra kitűzött digitális céljainak megvalósítása terén elért előrehaladásról. A sorban már második beszámoló rámutat, hogy a jelenlegi tendenciák alapján az EU kollektív erőfeszítései nem elegendőek a kitűzött célok eléréséhez. Különösen a digitális készségek fejlesztése, a magas színvonalú kapcsolódás biztosítása, a mesterséges intelligencia és adatelemzés vállalati alkalmazása, a félvezetőgyártás és a startup ökoszisztémák terén mutatkoznak jelentős hiányosságok.
A jelentés kiemeli, hogy az EU-nak fokoznia kell az innovatív technológiák, például a mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások vállalati alkalmazását. Jelenleg ezeknek a technológiáknak az elterjedése elmarad a kívánt szinttől, ami hátráltatja Európa versenyképességét a globális piacon.
Szélessávból jól állunk, MI-ből kevésbé
A 2024-es Digitális Évtized Országjelentés szerint Magyarország jelentős előrelépéseket tett a digitális infrastruktúra fejlesztésében, különösen a szélessávú lefedettség terén. A Nagyon Nagy Kapacitású Hálózatok (very high capacity network, VHCN) elérhetősége 84,1 százalék, meghaladva az EU 78,8 százalékos átlagát, míg az optikai hálózatok (FTTP) lefedettsége 76,2 százalék szemben az EU 64 százalékos átlagával.
A vállalati szektorban is tapasztalható fejlődés: a felhőszolgáltatások 37,1 százalékra emelkedett, közelítve az EU 38,9 százalékos átlagához, míg az adatelemzési eszközök alkalmazásában az 53,2 százalékos aránnyal kiemelkedően teljesít Magyarország, hiszen az EU-s átlag csupán 33,2 százalék..
Ugyanakkor kihívásokkal is szembenéz a magyar piac. A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása mindössze 3,7 százalék, miközben az uniós átlag már elérte a 8 százalékot. A lakosság alapvető digitális készségekben is elmarad az átlagtól (55,6 százalék): csupán 58,9 százalékuk van birtokában ezeknek a készségeknek. Az IKT-szakemberek aránya a foglalkoztatásban szintén átlag alatti 4,2 százalék (az EU-tagállamok átlaga 4,8 százalék). Ennek a mutatónak az éves bővülési üteme is alacsonyabb az EU-s átlagnál, ami nehézzé teszi a felzárkózást.
Szomszédaink is hasonló cipőben járnak
Kitekintve a környező országokra látható, hogy például a VHCN területén hozzánk képest szinte minden szomszédunk elmaradásban van. Sem, Ausztriában, sem Csehországban, sem Szlovákiában nem éri el a 70 százalékot a lefedettség. Hasonló a helyzet az optikai hálózatok arányával (Szlovénia mindkét tekintetben kivétel), és jelentős az elmaradása ezeknek az országoknak az adatelemző megoldások alkalmazása tekintetében is. Emellett megállapítható. hogy a régió egyik országa sem mondható a mesterséges intelligencia éllovasának. A Kárpát-medencében tehát még bőven van tennivaló ezen a téren.
De igaz ez az Európai Unió egészére is. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és volt olasz miniszterelnök sokak által és sokszor hivatkozott jelentése kiemeli, hogy Európa gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben elmaradt az Egyesült Államok és Kína mögött, különösen az innováció, digitalizáció és termelékenység terén. Az Európai Unió versenyképességének jelenlegi állapotát vizsgáló, átfogó elemzés hangsúlyozza, hogy az EU-nak jelentős, a GDP-jének 4,7 százalékára rúgó, számszerűen évi 800 milliárd eurós beruházásra lenne szüksége a versenyképesség helyreállítása érdekében.
A jelentés különös figyelmet fordít a digitalizáció és az információs és kommunikációs technológiák szerepére. Mint az IVSZ Draghi-jelentésről készített elemzésében olvasható, a jelentés javaslatai között szerepel a digitális infrastruktúra fejlesztése, az innováció ösztönzése és a digitális készségek fejlesztése, melyek – a piac további egységesítése mellett – elengedhetetlenek az európai vállalatok versenyképességének növeléséhez.
Innováció, eseti döntések alapján
A régióhoz képest tehát nem állunk rosszul, ugyanakkor a K&H bank februárban publikált innovációs indexe rávilágított arra is, hogy a hazai vállalatoknál nem csak a mesterséges intelligenciával kialakított viszony (pontosabban annak hiánya) okoz gondot. A megvalósult innovációkat mérő alindex a tavalyi első félévi 37 pontos csúcsról 10 százalékpontot zuhanva érte el az eddigi legalacsonyabb értékét. Különösen a digitális fejlesztések terén figyelhető meg csökkenés 2024 második felében; kevesebb cég hajtott végre jelentős informatikai fejlesztéseket, mint például szoftvervásárlásokat, automatizációs projekteket vagy bigdata-alapú elemzéseket.
A kutatás rámutatott, hogy a vállalatok mindössze 6 százaléka rendelkezik írott innovációs stratégiával, ami az eddig mért legalacsonyabb arány. Ez azt jelzi, hogy sok cég inkább eseti döntések alapján innovál, mintsem hosszú távú stratégia mentén. A gazdasági helyzet is negatívan befolyásolja az innovációt; a megkérdezett cégek kétharmada szerint a jelenlegi gazdasági környezet hátráltatja fejlesztéseiket.
A digitalizáció fontossága is háttérbe szorult a vállalatok körében. A megkérdezett cégek több mint háromnegyede vagy egyáltalán nem tartja fontosnak a digitális átalakulást (48 százalék), vagy bár foglalkozik vele, más feladatokat előbbre sorol (30 százalék). Ez a legmagasabb érték a mérések 2021-es kezdete óta.
Összességében a magyar vállalatok innovációs és digitális aktivitásának csökkenése hosszú távon versenyképességi kihívásokat jelenthet. A jelenlegi gazdasági környezet és a forráshiány miatt sok cég a működés stabilizálására és költségcsökkentésre koncentrál, háttérbe szorítva az új fejlesztéseket és digitális megoldásokat. Ez már középtávon is jelentős hátrányba hozhatja a magyar cégeket a régiós versenytársaikkal szemben.
Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a One Solutions támogatásával készült. Részletek »
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak