A három, sőt, már négy képernyős világban nagyon nem mindegy, hogy a felhasználók milyen arányban nézik a képernyőket, azaz fogyasztanak különböző tartalmakat. Mary Meeker, a Morgan Stanley internet elemzőjének legutóbbi, netes trendeket bemutató előadásában az egyik dia pontosan ezeket a szokásokat mutatja be, ami azért külön érdekes, mert a vizsgált piacok közt ott van Magyarország is.

Távol-keleti fölény

A Milward Brown 2014-es AdReaction felmérésből származó adatok arra a kérdésre válaszul születtek, hogy „nagyjából mennyi időt tölt naponta a televízió (nem netes), a laptop/PC, mobiltelefon, vagy táblagép kijelzőjének nézésével?”. A kutatás során 30 ország, 16-44 éves korosztályba tartozó média fogyasztóit szólaltatták meg, ami így a világ teljes populációjának 70 százalékát reprezentálja, vagyis meglehetősen átfogó eredményről van szó.

Az ábra szerint a legnagyobb fogyasztók Indonézia, a Fülöp-szigetek és Kína: az ottani megkérdezettek bőven 500 perc fölött, azaz több mint 8 órát töltenek a különböző kijelzők nézésével. A készülékek közötti arány a lista első harmadában jellemzően a mobil felé billen el, és ahogy haladunk a kevesebb perces értékek felé, úgy egyenlítődik ki a mezőny. Az élbolyban Vietnám szolgál kiugróan magas PC-s értékkel, mivel ott naponta 160 percet töltenek el a számítógépek előtt ülve, de ugyanitt a táblagépekre jutó 95 perc is kiemelkedően magas.

Magyaroszág 350 perccel sereghajtó (a kép kattintás után nagyban is megnézhető)

A mobilos használat nyertese Szaúd-Arábia, ahol 189 percet töltenek az okostelefonokkal, a táblagépek Indonéziában a legnépszerűbbek (110 perc), a számítógép képernyője a Kínában szögezi oda a felhasználókat a legtöbb ideig (161 perc), a televízió pedig az Egyesült Államokban vezet toronymagasan 147 perces értékkel.

Magyarország: 5,8 óra képernyő naponta

A magyar viszonyok kifejezetten kiegyenlítettek, és a többiekhez képest meglepően kevésnek tűnik a napi 350 perc, azaz közel 6 órás képernyő idő. Hazánkban a notebook, illetve PC vezet 112 perccel, amit nem sokkal lemaradva követ a tévé (98p), valamint az okostelefon (90p). A táblagépekre vonatkozó 48 perccel a középmezőnybe tartozik Magyarország, amivel megelőzzük a meglepően keveset táblagépező Japánt (15p), de még az USA-t is.

Aki kíváncsi Mary Meeker további megállapításaira, annak ajánljuk az elemző teljes prezentációját, mivel számtalan érdekes adattal, összefüggéssel szolgál az iparágat illetően. Ilyen például az, hogy a mobilos adatforgalmazás annak ellenére nő, hogy a maga a használat csökken, a világ 5,2 milliárd mobiltulajdonosának mindössze 30 százaléka rendelkezik okostelefonnal, még mindig több televízió néző (5,5 milliárd) van a világon, mint mobilos, végül nincs is olyan rossz állapotban az IT szektor, mint ahogy azt gondolnánk.