Szinte minden vállalatvezető egyetért abban, hogy az adatra támaszkodva lehet egy céget sikerre vinni, ám a gyakorlatba ezt keveseknek sikerül átültetni. Gyakorlatilag nincs olyan adatfelhasználással kapcsolatos elemzés, amely ne azzal a konklúzióval zárulna, hogy a vállalatok egy kiaknázatlan kincsesbányán ülnek. Így valószínűleg keveseknek okoz meglepetést a KPMG és a HFS Research The Data Imperative (PDF) című kutatása, melyhez Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából 300 vezetőt kérdeztek meg az adatfelhasználás különböző aspektusairól.
Bár az adatokhoz való viszonyról sok újat nem mond a tanulmány, abból a szempontból érdekes olvasmány, hogy felhívja a figyelmet: a pandémia után új helyzet állt elő. Az elmúlt két év jelentős digitális beruházásokat követelt minden szervezettől a talpon maradáshoz. Ezek a befektetések azonban csak akkor térülnek meg, ha vállalatok képesek lesznek használható adatmenedzsment stratégiát kialakítani.
A kutatásból kiderült, hogy a pandémia alatt utóbbi terület háttérbe szorult. Pedig az összekapcsolódó technológiák, a kommunikáció és a médiafüggő kultúra hihetetlen mennyiségű adatot generálnak. "Ezek az adatok nyitnak kaput [a vállalatoknak] ügyfeleik megértése és kiszolgálása felé egy olyan világban, ahol a testreszabás a sikerhez vezető kezdő lépés" - áll a KPMG közleményében. Ha a vállalat érti az adatokat, az segítheti új piacra jutási stratégiák kialakításában, új bevételi lehetőségek felfedezésében és a piaci részesedés növelésében is.
Felhalmozódtak a hiányosságok
A válaszadók 57 százalékának nincs határozott, cégszintű adatstratégiája. Erre a válaszadók háromnegyedének (73 százalék) az volt a magyarázata, hogy a túlélésről szóló időszakban nem volt ideje átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek az általuk termelt adatokban. 48 százalékuk egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy szervezetük átalakulási erőfeszítései előrébb valók az adatok bevetésénél, és mindössze 11 százalékuk helyezte az adatok munkára fogását a digitális átalakulás elé, ám harmaduk állította, hogy cégük teljesen kiaknázza az adatvagyonban rejlő lehetőségeket.
Más kérdésre adott válaszokból az is kiderül: a vezetők reálisan látják, hogy lenne hova fejlődni. A megkérdezettek kevesebb mint 10 százalék értékelte világszínvonalúnak szervezetében az adatok hasznosítását, az adatmenedzsmentet, az architektúrát, az adatminőséget és a szabályozást.
Az előnyökkel (elméletileg) a többség tisztában van. A megkérdezettek háromnegyede hisz abban, hogy a vállalat adatainak hatékony felhasználása radikálisan megváltoztathatja az üzleti modellt. Különösen érdekes a technológia, média és telekommunikációs (TMT) szektor helyzete, amely a legintenzívebb digitális átalakuláson esett át az elmúlt két évben. Az adatokban rejlő lehetőségekkel ugyanakkor még gyakran nem foglalkoznak kellő súllyal. A szektor válaszadóinak 46 százaléka mondta, hogy a pandémia megakasztotta a folyamatot, és a felhőszolgáltatásokra terelte a figyelmet.
Ami a közlejövőt illeti, a szektorban dolgozó válaszadók 39 százaléka szerint a következő 12-24 hónapban az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban, de a hatékony adatfelhasználás kulcsszerepet fog játszani a pénzügyi mutatók javításában is.
Sokkolja a magyar cégeket, hogy ilyen támogatás is létezik
Mennyibe kerülhet, hogy a hoszting szolgáltató éjjel-nappal 60 másodpercen belül felvegye nekünk a telefont, és vezető rendszergazdái azonnal foglalkozzanak a problémánkkal? A vshosting~ szerint nem is biztos, hogy annyira sokba.