Miért népszerűek Amerikában a bootcampek? Mert olcsók. Sokkal olcsóbbak, mint mondjuk egy neves egyetem. De még egy állami egyetemen eltöltött négy év is sokszorosa lehet annak, amibe egy jó bootcamp-képzés kerülhet. Ráadásul sok bootcamp a magyar tanfolyamok által is átvett gyakorlatot követi: lehetőséget ad halasztott fizetésre. És ha ehhez hozzávesszük a nettó 8-12 hetes képzést – szemben az egyetemek 3-5 évével –, máris egyértelműnek tűnik, hogy mi a nyerő. (Persze az USA-ban is lehet hitelből finanszírizni a tanulást, csak a végén több száz ezer dollárt kell visszafizetni.)

Programozókra ugyanis óriási szükség van. Csak az USA-ban kb. 1,5 millió nyitott pozíció van, ahol szoftvermérnökként el lehet helyezkedni (nem csak a Szilícium-völgyben), és tíz év alatt további 33 millió olyan munkahely jön létre, ahol ilyen tudásra lesz szükség. Mindez beindította a programozókat képző bootcampeket. Szintén amerikai adat, hogy az elmúlt hét évben több mint tízszeresére nőtt a bootcampek tanfolyamain programozást tanulók száma.

És munkám is lesz a tanfolyam után?

Van azonban egy kis bökkenő, írja a The Next Weben (TNW) egy mérnök-informatikus, aki karrier-tanácsadással is foglalkozik mellékállásban. Munkát kapni egy bootcampes papírral nem egyszerű. A Stack Overflow adatai szerint, írja a TNW szerzője, a végzősök 9 százaléka soha nem talált a szerzett szakképesítésének megfelelő munkát. 22 százalékuknak legalább egy hónapig, míg 7 százalékuknak legalább hat hónapig tartott elhelyezkedni.

Az ok ugyanaz, amiért a hazai felsőoktatás felől is sok kritika éri a magyar bootcampeket: a végzősök célfeladatokat többé-kevésbé el tudnak végezni, de szakmai alapjaik roppant gyengék. Alig tudnak valamit az algoritmusok működéséről, képtelenek átlátni egy-egy feladat összetettségét, időigényét stb. Miközben az egyre komplexebb digitális technológiára támaszkodó vállalatoknál egyre feljebb tolódik az a tudásszint, amire szükség van. Így aztán a gyors tanfolyamokat végzők többsége nem is jut be a vágyott munkahelyekre. Aki felismeri a tudása korlátját, beiratkozik újabb és újabb tanfolyamokra, amikért kifizet újabb és újabb pár ezer dollárt... (A témával podcastban is foglalkoztunk: a Corvinus egyetem dékánja, az egyetem gazdasági informatikus képzését évek át tanszékvezetőként irányító Fehér Péter, valamint a Greenfox Academy vezetője, Bárdos Kristóf vitatta meg a kritikákat.)

Emellett elképesztő energiákat kell fordítani az önképzésre is, ahol a segítség, iránymutatás hiánya lassíthatja a haladást.

Nincs egyetlen üdvözítő út

Mindazonáltal sokféle úton juthatunk el ahhoz, hogy profi szoftverfejlesztők legyünk. Ha valaki komolyabb munkákra vágyik (értelemszerűen komolyabb fizetésért), még az sem elegendő, ha elvégez egy egyetemi képzést. Ám az ott szerzett ismeretek sokkal jobb alapot adnak ahhoz, hogy valaki képes legyen a folyamatos megújulásra, továbbképződésre, mivel megvannak hozzá az elméleti alapjai is.

Az egyetemen töltött évek hosszú távon megtérülnek, szögezi le egyértelműen a TNW szerzője. Sokoldalú és alapvető tudást ad, és ami ennél is fontosabb, megtanít a problémamegoldás módjaira, ami később a továbblépéshez óriási segítség. De nemcsak a megszerezhető ismeretek széles spektruma és mélysége fontos, hanem az egyetemi közeg is: például lehetőséget ad bekapcsolódni nemzetközi kutatásokba. Az egyre szorosabb ipari kapcsolatok révén pedig a való világ sem marad az egyetem falain kívül. Ezt a komplex tapasztalatot egyelőre más oktatási keret nem tudja biztosítani. Nem a nyelvek szintaxisát lehet megtanulni – ez a dolgok egyszerű fele –, hanem az alapvető fogalmak és elméleteket, valamint azok alkalmazását, írja a TNW szerzője.

És van még egy fontos elem: az egyetemek akkreditált diplomát adnak, ami tetszik-nem tetszik, egyre fontosabbá válik az állásinterjúknál (lásd az amerikai H-1B vízum szabályzásának változásait). De ez nem csak fölösleges szőrözés, a szoftverfejlesztési munka jelentős részéhez nélkülözhetetlen az egyetemek nyújtotta alapképzés. Kétségtelen azonban, teszi hozzá a szerző, hogy van egy ezzel ellentétes tendencia is: egyre több olyan vállalat is van, melyeknél inkább a projekt- és munkatapasztalatra helyezik a hagsúlyt a kiválasztásánál.

Nem mindegy, kivel ültem laboron

Az egyetemeknek nem kis előnye, hogy a három-öt év kellően hosszú ahhoz, hogy szorors szakmai kapcsolatrendszert lehessen kialakítani, ami a későbbi karrier szempontjából nem elhanyagolható. (Számtalan sikeres startup indult egyetemen történt szakmai egymásra találásból.)

Kétségtelen, hogy egy jó diploma megszerzése az USA-ban húzós. Még egy állami egyetemen is elérheti akár a több tízezer dollárt is a diplomaszerzés költsége, nem beszélve az ott töltendő évekről. A legjobb magánegyetemek pedig egyenesen horribilis pénzbe kerülnek. De ezért cserébe egy ott szerzett diploma kiemelt fizetéssel is kecsegtet.

A kulcsszó országtól függetlenül az "akkreditált diploma", derül aki a TNW cikkéből. Ezt a bootcampek is felismerték. Jól mutatja ezt, hogy az egyik legismertebb online oktatási platform, az Udacity elkezdett együttműködni neves egyetemekkel. Ezek azonban a személyes kapcsolatrendszer kiépítésére továbbra sem alkalmasak, de az akkreditált képzésben való részvételt sokkal olcsóbban biztosítják, mint az egyetemi oktatás.