Matematikusok, informatikusok, mérnökök, társadalomtudósok és bölcsészek dolgoznak közösen a big data problémákon a világ egyik leghíresebb egyetemén, a bostoni Massachusetts Institute of Technologyn. Az egyetem tegnap jelentette be hivatalosan, hogy felállítja a Institute for Data, Systems, and Society (IDSS) nevű intézetét. Az IDSS idén július 1-ével kezdi meg működését.

Az, hogy mi történik egy tőlünk több ezer kilométerre lévő, mégoly híres oktatási intézményben, a haza felsőoktatás jelen állapotából nézve vajmi kevéssé érdekes. Az ok, hogy mégis beszámolunk a MIT kezdeményezéséről, az az, hogy érzékeltessük, mennyire másként viszonyulnak a világhoz egy olyan oktatási intézményben, ahol talán a világ egyik legmagasabb szintű informatikai képzése is folyik.

Míg nálunk az oktatással kapcsolatban elsősorban a haszonelvűség, a gazdaság vélt vagy valós elvárásai érvényesülnek, a MIT-en inkább az átfogó szemlélet uralkodik. Az egyetem közleménye hangsúlyozza, a mérnöki és természettudományok is mélyen beágyazódnak a társadalmi valóságba, és nem függetlenek sem a kulturális hagyományoktól, sem a politikától.

Nem csak mérnököknek

Az intézet alapvető célkitűzése éppen ezért az interdiszciplináris gondolkodás. A különböző tudományágakat – elméleti, gyakorlati, természet- és társadalomtudományokat – azért kell összefogni az adattudományi kutatásokban, hogy hatékonyabb megoldásokat lehessen találni társadalmi problémákra.

De hogy azért ne legyenek kétségeink afelől, hogy milyen irányultságú is lesz az új intézetet, melynek felállítását az egyetem öt fakultásának dékánjai közösen jelentettek be, jó tudni, hogy a vezetéssel egy informatikust, Munther A. Dahleh-t bízták meg.

Az intézetben az adat- és a hálózati tudományokkal összefüggésben a kutatások egyaránt kiterjednek az energetikai és közlekedési rendszerekre, az egészségügyre, a társadalmi hálózatokra vagy a pénzügyi rendszerekre – nyilatkozta Dahleh. Az áramkimaradások vagy a bankcsődök természetének megértéséhez továbbra is kellenek a mérnökök és közgazdászok – mondta –, de ma már szükség van például antropológusokra és adattudósokra is.

1 tanár – 8 hallgató

A MIT-et nem véletlenül tartják a világ egyik legkiválóbb felsőoktatási intézményének. Több mint ezer egyetemi oktató gondoskodik a hallgatók okulásáról. Egy oktatóra – köztük a jelenleg is ott dolgozó kilenc Nobel-díjas professzorra – átlagosan nyolc diák jut. Az 1861-ben alapított egyetemen egyébként eddig összesen 81 Nobel-díjas tanított rövidebb-hosszabb ideig.

Persze a szürkeállományt, amit az egyetem felvonultat, meg is kell fizetni. A tandíj egy évre 45 ezer dollár, amihez még jön az ellátás és szállás, ami alaphangon évi 13 ezer dollár. Ám a tehetségeket ott is felkarolják: a hallgatók közel harmada tandíjmentességet élvez, és több mint felük részesül valamilyen ösztöndíjban. A hallgatókat egy 170 hektáros campus várja 18 kollégiummal. 2014-ben több mint 18 ezren jelentkeztek az egyetemre, ám közülük kevesebb mint 1500 diák nyert felvételt. Az egyetem egyébként abszolút nemzetközi: minden évben több ezer külföldi diák vesz részt különböző oktatási programokon. A legtöbben Ázsiából érkeznek.