Az Android Developers Blog bejegyzése szerint a Google naponta 50 milliárd alkalmazást vizsgál a felhasználók mobil eszközein, hogy meggyőződjön róla, egyik telepített app sem viselkedik ártalmas módon. Ennél érdekesebb, hogy Play alkalmazásáruházban a vállalat az elműlt év során több mint másfélszer annyi beterjesztett applikációt utasított vissza, mint egy évvel korábban. Pontos számot ebben az esetben nem közöltek, de a nagyságrendre legalábbis könnyű következtetni, ha figyelembe vesszük, hogy 2017-ben összesen 700 ezer ilyen alkalmazásról számoltak be.

A 2017-es és 2018-as mennyiség közötti 55 százalékos növekedéshez nyilván sok köze van annak, hogy a Google teljes átláthatóságot követel meg a külső alkalmazásfejlesztőktől azzal kapcsolatban, hogy az applikációk milyen érzékeny felhasználói adatokat gyűjtenek be a működésük során, és ezeket milyen módon használják fel.

A bejegyzésből kiderül, hogy több tízezer appot eleve azért löktek vissza, mert a fejlesztők nem feleltek meg a tájékoztatási kötelezettségnek sem. Ettől függetlenül sokan próbálkoznak a hátsó kapuk beépítésével, a Google pedig folyamatos fejlesztéseket végez az olyan visszásságok automatizált kiszűrésére is, mint amilyen a szürke zónába sorolható, hirdetésszerű viselkedés.

A bizalom nem csak technológiai kérédés

A vállalat saját megállapítása szerint a Google Play jelenleg nyolcszor biztonságosabbnak számít, mint az androidos alkalamzások telepítésének bármilyen más forrása. Ennek oka állítólag a szemyles adatok fokozott védelme mellett a fejleszői bázis integritásának sikeres növelése, illetve az ártalmas tartalom és kódok hatékony filterezése. Az persze újra és újra kiderül, hogy a dolog ennél bonyolultabb: legutóbb éppen egy olyan applikáció forgott a hírekben, amelyet évek óta gond nélkül listáztak a Play áruházban, formálisan nem is volt vele semmilyen probléma, mégis kiverte a biztosítékot a közvélemény előtt, amikor több újságcikk is beszámolt a pontos működéséről.

A szaúdi kormány által még 2015-ben kiadott, Absher nevű app legfontosabb funkciója, hogy a férfiak követhetik vele női családtagjaik mozgását, engedélyeket adhatnak vagy vonhatnak vissza, ha repülőterek vagy mondjuk a határ felé utaznak, és riasztást kapnak, ha az érintettek kísérő nélkül jelennek meg bizonyos helyeken. A milliónyi letöltést jegyző alkalmazás persze teljesen megfelel az ottani törvényeknek, amelyek a nők jogait nagyjából a gyerekekkel egy szinten kezeli, például férfi hozzátartozók engedélyéhez köti az orvosi vizsgálatokat, a házasságkötést vagy az úti okmányok kiváltását.

A lapok mellett jogvédő szervezetek, sőt már az amerikai törvényhozás egy tagja is aggályosnak nevezte, hogy a Google (vagy az Apple, hiszen az alkalmazás az iTunes-on keresztül is elérhető) semmit sem tesz az ilyen jellegű programok ellen. Az emberi jogok sajátos értelmezése természetesen nem újdonság Szaúd-Arábiában, azonban a nagy techvállalatoknak a nyugati piacokon nem a legjobb píár, ha egyfolytában a felhasználói bizalomra és a technológia társadalmi fejlődést támogató szerepére hivatkoznak, miközben más helyeken simán betérdelnek a középkori szabályoknak.

Az alkalmazást egyébként mindkét vállalatnál vizsgálják, legelsősorban nyilván abból a szempontból, hogy a szaúdi kormányzattal vagy a demokrata szenátorokkal és a jogvédő szervezetekkel érdemesebb-e tengelyt akasztaniuk. Egy olyan döntés, amely az Absher kitiltását eredményezné, mindenképpen erős üzenet lenne a Big Tech szolgáltatók részéről – más kérdés, hogy a jéghegy csúcsáról beszélünk, ha minden ilyen esetben újságcikkekre és politikai állásfoglalásokra van szükség a határozott fellépéshez.