Novemberre ígérték a döntést, de várhatóan december hatodikán érkezhet az EU jóváhagyása. A Microsoftnak a hírek szerint több engedményt is kellett tennie.

A Microsoft a nyár elején robbantott a hírrel, miszerint történelmi összegért, több mint 26 milliárd dollárért megvásárolja a LinkedIn-t. Az ilyen hatalmas ügyletek tényleges keresztülviteléhez természetesen egy sor hatósági vizsgálatra és engedélyre van szükség. A cég ebből a szempontból nem áll rosszul, hiszen például az USA-ban már megvan a pecsét. Az Európai Unió illetékeseivel azonban komolyabb birkózás folyt a színfalak mögött. Ha minden igaz, körvonalazódik a megállapodás, és várhatóan két héten belül hivatalosan is zöld utat kap az akvizíció.

Jobb későn...

Az Európai Bizottság eredetileg a hét elejére, november 22-re ígért döntést az ügyben, ám ezt a határidőt már nem fogják tartani. A Reuters értesülései szerint azonban csak kis csúszásról van szó, és december 6-án megkaphatja a redmondi cég az áhított jóváhagyást. Ehhez azonban a Microsoftnak komoly engedményeket kellett tenni.

Utóbbiak között említhető az a vállalás, hogy a cég más professzionális közösségi hálózatok számára továbbra is nyitva hagyja a kaput az együttműködésre az olyan irodai alkalmazásaiban, mint amilyen az Outlook levelező rendszer. A Microsoftnak azt is meg kellett ígérnie, hogy a PC-gyártók kezét nem köti meg, és azok szabadon megválaszthatják, hogy windowsos számítógépeiken meghagyják-e alapbeállításként a LinkedIn gyorselérését.

Ellenvélemények

A gigaüzlet versenyt korlátozó következményeit többen is hangoztatják, de mind közül leghevesebben a Salesforce igyekezett megfúrni a felvásárlást. Ez mondjuk nem véletlen, hiszen pont ők maradtak alul a LinkedIn-ért vívott licitháborúban. A kaliforniai cloudos CRM-szolgáltató vezető jogásza még szeptemberben aggódott nyilvánosan az innováció és a fair verseny jövőjét illetően, ami szerinte veszélybe kerül a LinkedIn Microsofthoz kerülésével.

Burke Norton szerint ha a redmondiak kezébe kerül több mint 200 ország 450 felhasználójának össze lényeges munkahelyi- és karrieradata, azzal lehetőséget kapnak arra, hogy ezt a különleges adatbázist felhasználva tisztességtelen előnyhöz jussanak a riválisokkal szemben. Hogy milyen szerepet játszottak a tárgyalások során a versenytársi panaszok, azt nem lehet pontosan megállapítani, mindenesetre a fentebb említett engedmények részben ezeket az aggodalmakat igyekeznek semlegesíteni.

Gond azért akad

Bár az uniós ámen hamarosan megérekezhet, a Microsoft számára nem alakul a legjobban a helyzet. Múlt héten például Oroszországban tették elérhetetlenné a LinkedIn teljes hálózatát, mert a cég nem tett eleget egy 2014-ben elfogadott, de csak idéntől "élesedett" jogszabálynak, ami arra kötelezi a külföldi cégeket, hogy az orosz állampolgárok adatait az ország területén lévő adatközpontokban tárolják. Az orosz probléma annyira azért nem veszélyezteti a globális üzletet, hiszen a legfrissebb adatok szerint mindössze 6 millió felhasználót jegyzett a LinkedIn Oroszországban.

Nem azonnali, ellenben sokkal nagyobb hatása lehet a professzionális közösségi hálózat eredményeire az, hogy a legnagyobb rivális megkezdte a nyílt támadást az eddig viszonylagosan védett szegmensben. A Facebook ugyanis épp most novemberben kezdte tesztelni az álláshirdetések elhelyezését a céges oldalakon. Ez pedig, ha kellő lendületet kap, alaposan alávághat a LinkedIn eddigi közvetlen bevételeinek. Más kérdés, hogy a Microsoftnál a saját termékeikkel történő integrálásból talán máris több hasznot remélnek, mint pusztán hirdetések és prémium előfizetések értékesítéséből.

 

Közösség & HR

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.