Miközben a halálos fegyverzettel szerelt robotok harctéri bevetésével kapcsolatban sincs egyetértés a világban, a mesterséges intelligencia fejlődése számos más területen felvillantja a lehetőségét a katonai képességek javításának. Így gondolkodnak a Pentagonban is, ahol a héten egy "sokmillió dolláros" kezdeményezést indítottak, amely MI-ágenseket integrálna az amerikai hadsereg döntéshozatali és végrehajtási rendszerébe.

A Thunderforge elnevezésű, zászlóshajóként aposztrofált program egy sor területen igyekszik kiaknázni az algoritmusok előnyeit. A végső cél az MI-alapú, adatvezérelt hadviselés elérése, ami az amerikai hadsereg innovációs részlege (DIU) szerint biztosíthatná, hogy a katonák előre láthassák a fenyegetéseket és a lehető leggyorsabban reagálhassanak azokra.

A programot vezető Bryce Goodman nyilatkozata szerint "alapvető eltérés van a modern hadviselés sebessége és a válaszadási képességünk között". Ezt a különbséget gondolják felszámolhatónak az MI-ágensek telepítésével, amelyek az elképzelések szerint például a harcászati szimulációkat tudnák felturbózni, de javíthat a döntéstámogató eszközök hatékonyságán, illetve segíthet a munkafolyamatok automatizálásában és az erőforrás-allokáció optimalizálásában is.

Bátorság vagy botorság?

Mindez jól beleillik abba a folyamatba, miszerint az MI hadászati célú felhasználása egyre erősebb támogatást kap. Nemrég például az USA nukleáris fegyverzetének parancsnoka nyilatkozott pozitívan az algoritmusok használatáról (igaz, a rakéták indítását ő sem bízná MI-re). A szélirány megváltozását jelzi, hogy a korábban a témától elzárkózó Google és OpenAI vezetői is felülvizsgálták hozzáállásukat az ilyen jellegű projektekhez.

Ettől függetlenül az algoritmusok használata nem véletlenül vált ki sokakban megütközést, hiszen a generatív MI elterjedésével egyre csak szaporodnak a kínos tévedésekről, veszélyes hibákról szóló történetek.

Az a kutatási projekt sem éppen a gépek PR-jét erősítette, amit tavaly januárban publikáltak (PDF). Ebben egy nemzetközi konfliktuskezelési szimulációt végeztek el, ahol a nagyhatalmi szereplőket az elérhető legfejlettebb modellek (GPT-4, Claude 2.0, Llama-2 stb.) alakították. A lefuttatott tesztek alapján az algoritmusok nagyon gyakran eszkalálták a helyzetet nyílt háborúig, nem egyszer úgy, hogy minden előzetes figyelmeztetés nélkül megnyomták azt a bizonyos nagy piros gombot.

Gyorsan ívelő karrier

A Scale AI-nak egyébiránt nem ez az első munkája a Pentagonnal, hiszen tavaly már született egy megállapodás, amely nagyméretű nyelvi modellek tesztelésére és értékelésére vonatkozott. A 2016-ban alapított startup igazi nagyágyúnak számít a témában, hiszen olyan cégeknek szállít MI-képzéshez szükséges cimkézett adatkészleteket, mint az OpenAI, a Google, a Microsoft és a Meta.

A 600 főt fogalkoztató vállalkozást egyik alapítója, a mindössze 27 éves Alexandr Wang vezeti, aki 2021-ben a világ legfiatalabb, önerőből megteremtett dollármilliárdosa lett. Személyes vagyonát jelenleg 2 milliárd dollárra becsülik.

(Címlapképünket a Grok 3 készítette témához illő illusztrációként.)