Nagy a bizonytalanság a nyereségének mintegy felét különadóként befizető Magyar Telekom Nyrt.-nél. A vezetés nem látja tisztán, hogy a cég milyen gazdasági környezetben fog működni a következő években, és ez a regionális versenyképességét is veszélyeztetheti – derül ki Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató Figyelőnek adott interjújából.
Hirdetés
 
Beszélgetésünkkor úgy tűnik, hogy januártól, azaz napokon belül az előfizetők lakhelye szerint, vagyis körülbelül 3200 helyre kellene befizetniük az iparűzési adót, miután az erre vonatkozó törvény így módosul. Hogyan fognak ennek megfelelni?

– Helyi iparűzési adót eddig is fizettünk, annak igazságosabb elosztása önmagában még tolerálható számunkra. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás azonban számos fejlesztési és adminisztrációs terhet ró az iparágra. Teljes mértékben ránk hárították ennek elvégzését, és számításaink szerint összesen 22 ezer oldalnyi dokumentumot kellene hirtelen előállítanunk.

Gondolom elektronikusan…

– A végén sajnos papíralapú bevallást kell készíteni. Az adatokat mi nyilvánvalóan elektronikusan állítjuk elő, de ezzel meg az a probléma, hogy fejleszteni kell rá egy külön szoftveres alkalmazást. Határozott álláspontunk, hogy ez az eljárás bürokratikus, és a végrehajtásra kapott idő is igen szűkös. Előre jeleztük, hogy a kivitelezhetősége erősen kétséges.

Chris Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója
Fotók: Kőhalmi Péter

Sűrű ez az idei december, az iparági különadó 27 milliárd forintos összegének előlegét is át kell utalniuk.

– Megértjük az ország helyzetét, és azt is, hogy rendkívüli intézkedésekre van szükség. Persze e különadó legnagyobb alanyaként nem örülünk, de megértjük. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy van egy jelenség, amely ezzel összefügg, és egyáltalán nem biztató. A különadót ugyanis a legtöbb esetben a nagy, jellemzően külföldi tulajdonú cégekre terhelik rá, és azt érzékelem, hogy a közvéleményben erősödött a multiellenes hangulat. Lehet, hogy túl érzékeny vagyok, de azt hiszem, nem tévedek, ha ilyen trendről beszélek.

A távközlési szektor az ország növekedésének motorja, a Magyar Telekom beszállítói között pedig több ezer kis- és középvállalkozás található, így közvetett módon sok tízezer embernek biztosítunk munkát. Azzal is jelentősen hozzájárulunk a magasabb adóbevételekhez, hogy a fehérgazdaságban tevékenykedünk, és ugyanezt várjuk el a partnereinktől is. Azt szeretnénk, ha a különadó után visszatérne a növekedési lendület, és a távközlés ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz.

Hogyan számolnak, meddig fog a különadó érvényben maradni?

– Ez most a legnagyobb problémánk. A törvény három évre szól, és ez legalább biztos pontnak tűnik. Nagyon komoly összeget fizetünk ki, de legalább tudjuk, mire számíthatunk. Ám 2012 után teljes a bizonytalanság. A költségvetésben van egy jövőre vonatkozó előrejelzés „egyéb iparágak különadója” címen, és ott 2013–2014-re be van tervezve egy összeg, a mostani adónak mintegy a fele. Próbáltuk ezt a dolgot tisztázni, de a különböző kormányzati helyekről nem kaptunk egységes válaszokat.

Nem tudjuk, mire készüljünk. Legutóbb azt mondták, majd három év múlva lehet az ügyről tárgyalni. Nekünk viszont most kell döntenünk arról, mi legyen 2–3 év múlva, vagy mondjuk 2020-ban. Ha ekkora a bizonytalanság, akkor nem tudunk dönteni, ha pedig elhalasztjuk a döntéseinket, annak káros következményei lesznek – igaz, nem most, hanem évek múlva. Ez senkinek sem jó. Különösen nem a hazai beszállítóinknak és azok alkalmazottainak, akik hosszú távon építenek a szektor húzóerejére.

Ezek az esetleg elhalasztott döntések nyilván a jövőbeni fejlesztésekről szólnak, ugye?

– Évek óta folyamatosan 100 milliárd forintos nagyságrendű beruházásokkal fejlesztjük a hálózatot, és már a pénz elköltésének időszakában tervezhetőnek kell lennie a megtérülésnek. Nagyon nem mindegy, mi lesz a különadó sorsa három év múlva – hogy esetleg megszűnik, vagy csupán jelentősen csökken.

Konkrétan milyen fejlesztések vannak veszélyben? A szupergyors optikai hálózat, vagy a negyedik generációs mobilrendszer?

– A 2011-re szóló invesztícióink nagy részét már rég letárgyaltuk, aláírtuk a szerződéseket a partnereinkkel, még a különadó előtt; innen nincs visszaút. A tőkebefektetések jó része a hálózat „normális” fenntartására kell, ezt nem lehet késleltetni. A kábelhálózataink fejlesztése gyakorlatilag kész van, ám a telefonvonalak esetében az optika építését már eleve át akartuk gondolni. Már közel negyedmillió háztartást érünk el optikai üvegszállal, és egymilliónak kínálunk szupergyors internetet.

Már a válságadó előtt is úgy láttuk, hogy kisebb kábeles cégek integrációjával tudunk új piacok felé bővülni, nem feltétlenül kell mindenhol saját párhuzamos hálózatot kiépítenünk. A mobilinternet fejlesztését is nehéz lenne visszafogni, mert a világpiac fejlődése kényszerpályára helyezi a céget. Ebben látjuk a nagy növekedési lehetőséget; szerintem 2011 az okostelefon éve lesz Magyarországon, és a táblagépek is villámgyorsan jönnek be. A külvilág ránk erőszakolja a fejlesztési ütemet, ebből nem lehet kimaradni.

Hol lehet mégis spórolni?

– Az osztalékon, s ezt már jeleztük is.

Ez önmagában ellensúlyozza a különadó terhét?

– Amint azt bejelentettük, terveink szerint részvényenként csak 50 forint osztalékot fogunk fizetni a 2010. évi profitból. Az elmúlt években megszokott osztalékszinthez képest ez több mint 30 százalékos csökkenés, aminek elsődleges oka nyilván az éves nettó eredményünk csaknem felét kitevő különadó. Kevesebb erőforrásunk lesz a marketingre is.

A magyar piacon a szolgáltatók hozzászoktak a növekedéshez, folyamatosan befektettek, finanszírozták a készülékeket, és rengeteget kommunikáltak. Mindez elősegítette a mobiltelefon és internet használat bővülését. Ma már nem ilyen meredek felívelő pályán vagyunk, és szűkebbek a lehetőségeink. Nem fog leállni a bővülés, de biztosan lassulni fog.

Ha kisebb támogatást adnak például egy mobiltelefonhoz, de annak listaára változatlan marad, akkor a valóságban ez egy olyan áremelés, amely nem ütközik semmilyen jogszabályba, és a különadót áthárítják vele.

– A cégünkben folyamatos a készpénzáramlás, ám ha a nettó eredményünk felét elérő külön teher van rajtunk, akkor valahol meg kell fognunk a költségeket. Minden elemet alaposan meg fogunk vizsgálni.

Ha egy új tarifát vezetnek be, az előfizetőnek fogalma sem lehet, hogy annak listaárából esetleg nagyobb kedvezményt is kaphatott volna, ha nincs a különadó.

– A távközlés bizony nem olyan egyszerű üzlet, mint ha valaki eladna egy darab szappant vagy csokit, és annak az árával játszadozna. Számos tényezőből áll össze az üzleti tevékenységünk, és mindegyiket figyelembe kell vennünk.

Az Európai Beruházási Banktól a minap a különadó miatt kellett felvenniük 41,5 milliárd forint hitelt?

– Ez a lehetőség már korábban is megvolt, de az is igaz, hogy a különadó utáni környezetben nagyobb hasznát vesszük. A pluszteher ráerősített a döntésre, amit az is segített, hogy a cégünk eladósodottsága a hasonló profilú társaságokhoz képest alacsony.

Ahogyan jelezte, kábelcégeket szándékoznak vásárolni. A szélessávú képességet akarják ezzel növelni? Hiszen tévéjük a műholdas T-Home szolgáltatással már mindenhol van.

– A műholdas tévé nem feltétlenül a végső megoldás az előfizetők kiszolgálására. Jelenleg nagyon jó út, és büszkék is vagyunk rá, de hosszabb távon vezetékes televíziós kapcsolatot szeretnénk kialakítani az ügyfelekkel. Ha a műholdas előfizetők száma egy adott területen elér egy bizonyos kritikus tömeget, akkor már megéri oda vezetéket építeni. Ez a hálózatépítési stratégia nem feltételezésekre épül: tudjuk, hogy a tévés szolgáltatásunkra van kereslet, csak az ügyfeleinket át kell állítani a vezetékes megoldásra. Minél gyorsabban következik ez be, annál jobb, de a műholdas tévé addig is kiváló szolgálatot tesz.


A két saját tévécsatornájuk, a Life és az Ozone hozza a várt eredményt?

– Válság van, és ez kissé megnehezíti, hogy a csatornák teljesítsék az előzetes terveket, de a következő években már önfinanszírozóvá válnak. A nézettségük jól áll a tematikus adók között. Jók a kiválasztott vezető témák – a „zöld” vonal és az egészség –, mert lehetőséget adnak az interaktivitásra, amire építeni lehet. Mindez sokkal fontosabb számunkra, mint az önfinanszírozó képességük.

Teszt jelleggel indították mindkettőt, és ha bejött, az azt jelenti, hogy több is lesz?

– Ez a két csatorna önmagában nem lesz nagy profitcentrum a csoporton belül. Vannak elképzelések a bővülésre, de a döntésre még nem határoztunk meg határidőt. Harmadik vagy negyedik csatornát indítani sokkal könnyebb lenne, mint az első kettőt.

Maradva a tartalomgyártásnál, régóta keringenek a hírek az Origo internetes portál eladásáról. Ez csak pletyka?

– Pletykák mindig vannak, de jelenleg nincs ilyen tervünk az Origóval. Kezd magára találni, a megújítása sikeres volt, azóta sokkal izgalmasabb tartalmakat kínál, és további újításokat tervezünk vele. Ezekre koncentrálunk.

A csoporthoz tartozó iWiW közösségi portált a Facebook kezdi felfalni. Megérte megvenni?

– Szerintem nem eszi meg az iWiW-et a Facebook, bár kétségtelenül növekszik, de nem érezzük a hatását, mert az iWiW-felhasználók száma nem csökken. Vannak országok, ahol a Facebook valóban lenyomta a helyi versenytársát, de van, ahol nem. Én arra számítok, hogy mi az utóbbi kategóriába tartozunk.

Üzletileg mit hozott az iWiW?

– Elégedettek vagyunk vele.

Ha most kellene dönteni a megvételéről, mit mondana?

– Ha most 2005 lenne, és meg lehetne venni az iWiW-et, akkor megvennénk. Ha már akkor is olyan erős lett volna a Facebook, mint most, akkor lehet, hogy nem. Az időzítés nagyon fontos: a magyar közösségi portál most már egészséges gazdasági mutatókat produkál a nagy konkurens mellett is.

Decemberben dőlhet el, mit lép a Telekom a különadóra
Mattheisen: nagy potenciál rejlik az üzleti előfizetőkben

Nemrég elért a Deutsche Telekomhoz is az a vizsgálat, amelyet a cég montenegrói és macedóniai terjeszkedésével kapcsolatos, vitatott kifizetések ügyében folytattak. A német ügyészség kutatott az anyavállalatuk székházában. Tud valami fejleményről?

– A németországi vizsgálattal kapcsolatban nem tudok nyilatkozni. Ami a Magyar Telekomot illeti, nincs érdemi előrelépés, még mindig tárgyalunk az amerikai hatóságokkal egy esetleges egyezség megkötése érdekében; folynak a megbeszélések, egyelőre eredmény nélkül. Ha meglesz a megállapodás, azonnal közzé tesszük.

A Deutsche Telekom-csoporton belül változott a magyar leányvállalat megítélése?

– A piaci bizonytalanság károsan hat ránk. A csehek, a lengyelek és más leánycégek is arról győzködik a német központot, hogy a befektetéseket hozzájuk vigyék. Óriási szükségünk lenne a stabilitásra, hogy versenyben maradjunk velük szemben, és hogy minél nagyobb értékben Magyarországra hozhassunk munkahelyteremtő beruházásokat.

Van már olyan konkrét üzleti döntés, amit nem kaptunk meg?

– Nem tudok ilyet, de a bizonytalanságnak meg kellene szűnnie, hogy ne is legyen.

(A cikk a Figyelő 2010/51-52. számában jelent meg.)

Jól vizsgázott üzletfolytonosságból az ukrán techszektor

Az orosz támadás megindulásakor Harkivban 511 informatikai cég volt. Közülük 500 ma is működik, pedig a munkatársak többsége elköltözött a harcokat közvetlen közelről megszenvedő városból.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.