Egy kétpárti kongresszusi bizottság azt javasolja, hogy az amerikai kormány indítson az emberi intelligenciát meghaladó általános mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére olyan projektet, ami a második világháború alatt működő Manhattan Project mintájára működne.

Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági kapcsolatok nemzetbiztonsági vetületeit vizsgáló bizottság (U.S.-China Economic and Security Review Commission, USCC) évente készít átfogó jelentést, illetve annak nyomán ajánlásokat fogalmaz meg a Kongresszusnak. A testület egy ideje kiemelten foglalkozik a mesterséges intelligencia területével, mivel egyre élesebb a verseny Kínával a fejlett technológiákért.

A Manhattan Projectre történő hivatkozásnak két jelentése is van. Utal arra, hogy a technológiát a köz- és a magánszféra partnerségében kell kifejleszteni, de jelzi azt is, hogy az MI-nek kulcsfontosságú szerepe lehet a globális erőviszonyok alakításában. (A Manhattan Project, amiben magyar tudósok – Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő – is jelentős szerepet játszottak, és csúcsidőszakában közel 130 ezer embert foglalkoztatott, az amerikai kormány és a magánszektor együttműködésében hozta létre az első atombombát, amit 1945 augusztus 6-án Hirosimában, majd három nap múlva Nagaszakiban vetettek be.)

Az USCC egyik biztosa, Jacob Helberg, (aki nem mellesleg a Palantir vezetőjének, Alex Karpnak a tanácsadója) is erre hívta fel a figyelmet a Reutersnek adott nyilatkozatában. Mint mondta, a történelem során már láthattuk, hogy azok az országok, amelyek elsőként használják ki a gyors technológiai változásokat, akár a globális erőviszonyokat is saját javukra tudják billenteni. Helberg szerint Kína már az általános mesterséges intelligencia létrehozásán dolgozik, amit Amerikának komolyan kellene vennie.

A bizottság úgy látja, hogy most az infrastruktúra lehet a szűk keresztmetszet a nagy MI-modellek képzésében, ezért egyszerűsíteni kellene az adatközpont-építések engedélyezésését, ami segítheti a köz- és a magánszféra partnerségét, és gyorsítaná az MI-fejlesztéseket. A bizottság javaslatára rímel, hogy az OpenAI szintén azt javasolta a közelmúltban, hogy az állam nemzetbiztonsági okokból intenzívebben szálljon be a fejlesztések finanszírozásába.

Nem új és eredeti a párhuzam

A Manhattan Project-párhuzam az MI-vel kapcsolatban nem új. 2023 augusztusában a The Foundation for American Innovation nevű szervezet vezető közgazdásza, Samuel Hammond a Politicón közölt véleménycikkében némileg más megközelítésben ugyan, de szintén az atombombát létrehozó projekthez hasonlította az MI-fejlesztéssel kapcsolatos kihívásokat.

Mint írta, a Manhattan Project a 20. század egyik legambiciózusabb technológiai vállalkozása volt, amely egy olyan probléma megoldására szerveződött, amely nemzetbiztonság szempontból kritikus, ám a válasz, tudniillik lehet-e fegyverként hasznosítani az atomenergiát, bizonytalan volt. A kormánynak koordinációs és finanszírozói szerepkört is be kell tölteni, véli Hammond, akinek a javaslatai (pl. a legmagasabb szintű biztonsági előírásokat kielégítő adatközpontok építése, tesztelési környezet szabványosítása, akadémiai szféra bevonása külső kontrollként stb.) sok ponton előlegezik a mostani bizottsági ajánlást.

Hammond szerint az MI esetében a cél bizonyos szempontból épp az ellentéte a Manhattan Projectnek: megakadályozni, hogy elszabaduljon, kontrollálhatatlan pusztító erővé váljon. Gondolatmenetéből azonban könnyen levezethető a kongresszusi bizottság javaslata is: ha nem mi, akkor más fogja félelmetes fegyverré formálni az MI-t. És akkor már inkább mi tegyük, mint bárki más. Mert akkor ellenőrizni is tudjuk (ahogy azt Teller Ede is gondolta a tömegpusztító fegyverekről).

_{(Nyitókép: az ún. Atombomba-dóm Hirosimában.)}