Három demokratapárti képviselő az amerikai szenátusban és a képviselőházban is előterjesztette azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a "megfigyelésre alapuló hirdetések" alkalmazását, vagyis a személyes adatok célzott reklámok megjelenítésére való felhasználását. A Banning Surveillance Advertising Act ennek megfelelően alaposan felforgatná a Facebook, a Google (DoubleClick) és más, hasonló szolgáltatásokat nyújtó internetes cégek üzletét.

A jogszabálytervezet kifejezetten tiltaná a személyes adatokon alapuló reklámozást, úgy határozva meg az ilyen információt, mint egy egyénekhez és csatlakoztatott eszközhöz kapcsolódó, vagy észszerűen hozzájuk kapcsolható adatokat, beleértve a kikövetkeztetett és származtatott adatokat, a kommunikáció tartalmát, az internetes böngészési előzményeket és a hirdetési azonosítókat.

A javaslatban azt is megtiltanák a hirdetőknek, hogy faji vagy vallási besorolás alapján célozzák a hirdetéseket, illetve hogy erre a célra használják az adatbrókerektől vásárolt személyes információt. Kivételt képezne viszont a tágabb értelemben vett földrajzi targetálás, amelyik állami vagy városi szinten valósul meg, és lehetővé tennék a kontextus alapú (az aktuális tartalomhoz igazodó) hirdetések alkalmazását is.

Egy nagy csomó probléma gyökere

A jogszabály indoklása felidéz egy 2019-es kutatást, amely szerint a célzott hirdetések csak 4 százalékkal hatékonyabbak, mint a kontextus alapú reklámok, vagyis a dolog a hirdetőknek sem jelentene óriási visszalépést. Ezzel szemben betartana a személyes adatok tisztességtelen begyűjtésére és felhalmozására alapuló, "invazív és ragadozó mentalitású" internetes hirdetési modelleknek.

A képviselők szerint ez a kártékony gyakorlat teszi lehetővé az online platformok számára, hogy jelentős társadalmi károkat okozva kényszerítsék ki a felhasználói elköteleződést, erősítve a félretájékoztatást, a diszkriminációt, a választók elbizonytalanítását és megfélemlítését, vagy a személyes adatokkal való visszaéléseket. Mindezt a közleményükben mérgező üzleti rutinnak nevezik, amelyik egyaránt helyrehozhatatlan károkat okoz a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és demokratikus berendezkedésnek.

A javaslat arra is kitér, hogy a jogszabály végül egy átfogóbb fogyasztói adatvédelmi törvény részévé válhatna, miután további megbeszéléseket folytatnak mindkét politikai oldal szereplőivel az energiaügyi és kereskedelmi bizottságban. Ha a törvényt elfogadják, az amerikai versenyfelügyelet és a tagállamok főügyészei is felhatalmazást kapnának annak végrehajtására, de magánvádas eljárásokra is lehetőség nyílna. A kiszabható legnagyobb büntetés minden egyes incidens esetében 5 ezer dollár lenne.