A Kínában telepített megfigyelő kamerák száma már évek óta rekordokat döntöget, a Comparitech nyár végi adatai szerint azonban a lakosság arányára vetítve már csak London és az insiai Haidarábád vetekszik a legjobban bekamerázott kínai városokkal. A világ legnépesebb városait magában foglaló toplista első húsz helyéből tizennyolcat kínai települések foglalnak el, de a top ötvenes mezőnybe is harmincnégyen kerültek be közülük.
Bár a kamerák számnak növekedése egyelőre elmarad az évekkel ezelőtt közölt 2020-as jóslatokhoz képest, a Comparitech statisztikája alapján már így is 770 millió ilyen eszköz működik világszerte, ennek pedig abszolút többsége, 54 százaléka található Kínában. Az IHS Markit legfrissebb prognózisából kiderül, hogy a megfigyelő kamerák száma jövőre így is simán átviszi majd az egymilliárdos küszöböt, és egyre kevesebb összefüggést lehet felfedezni a telepítések száma, illetve a bűnözési és közbiztonsági statisztikák között.
A mostani lista legelső helyén a két budapestnyi Tajjüan város áll, ahol 465 ezer kamera jut a 3,9 millió lakosra, ami majdnem 120 kamerát jelent ezer emberre. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a Kínán kívüli mezőnyt magasan vezető Londonban ugyanez a ráta ezer lakosonként 67 kamera, és a Londont követő második leginkább bekamerázott európai városban, Moszkvában is "csak" valamivel több mint 15 kamera jut ezer emberre.
Minden attól függ, hogy hol mi számít bűncselekménynek
Érdekes összehasonlítás, ha a világ legnépesebb városainak toplistáját hasonlítjuk a leginkább bekamerázott nagyvárosokhoz, tekintettel a két csoport közti átfedésre. Itt a 14 milliós, az agglomerácós körzetet is beleszámolva 37 milliós Tokióban alig több mint egy darab megfigyelő kamerát jegyeznek ezer lakosonként, míg a második legnagyobbnak tartott Sanghajban már 35 kamera működik ugyanilyen lebontásban – ezzel pedig Sanghaj az első listán is az előkelő tizenkettedik helyen áll.
A Comparitech a Numbeo adatait idézve felveti, hogy a CCTV megfigyelő rendszerek telepítése mindenhol a bűnüldözés és a bűnmegelőzés jelszavával zajlik, ilyen arányok mellett azonban a kamerák extrém magas száma már csak kis mértékben korrelál a kedvezőbb bűnözési statisztikákkal. Az említett Tajjüan és London például nagyjából azon a szinten van ebben a tekintetben, mint Róma, Párisz vagy a svéd Malmö: a kamerák mennyisége ennek alapján egy bizonyos pontig hozzájárul a közbiztonság növeléséhez, azon túl viszont egyre kevésbé hatékony ebben a tekintetben.
Ezt láthatóan nem mindenki gondolja így (feltételezve, hogy a kamerás megfigyeléssel kizárólag a köztéri bűncselekmények számát szeretné csökkenteni): az IHS Markit szerint a kínai megfigyelő kamerák jelenlegi, 416 milliósra becsült száma a jövő év végére már legalább 540 millióra emelkedik. Ez azt jelentené, hogy az egész országot tekintve majdnem minden második emberre jut majd egy kamera – ráadásul ezek az adatok a publikusan elérhető információkra épülnek, így feltételezhető, hogy a Kínában működő, MI-rendszerekkel támogatott megfigyelő eszközök száma a valóságban ennél sokkal magasabb.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak