Július 25-én sokan örültek és sokan szomorkodtak: kihirdették a felvételi ponthatárokat. A Felvi.hu részletes statisztikái alapján megnéztük, hogyan milyen tendenciákat tükröznek a számok.

Bár az már áprilisban kiderült, hogy a felvételizők számára nem a műszaki pályák a legvonzóbbak, a jelentkezők számának megoszlásából látható volt az is, hogy az informatikai képzések népszerűsége javult.

Bár idén is gazdasági szakokra jelentkeztek a legtöbben, két informatikai szak is belekerült a tíz legnépszerűbb célpont közé, sőt a mérnökinformatikus egyenesen a második lett, összesen közel 3700-an jelentkeztek ilyen szakra. Programtervező informatikus szakirányra jóval kevesebben (kb. 2600 jelentkező), de még így is elcsípte a szakma a 9. helyet a népszerűségi rangsorban, A 112 ezer jelentkezőből összesen mintegy tízezren jelöltek meg a felvételinél első helyen valamilyen informatikai szakot.

Népszerűség = magasabb pontszám?

Megnéztük a Felvi.hu nyilvános statisztikáit, melyekből 2001-től pontosan nyomon követhető, hogyan alakult az egyes szakok népszerűsége, és a felvételi ponthatárokból arra is lehet következtetni, hogy emelkedett-e a informatikus pályára készülők alapképzettsége. A szempont egyszerű volt: a magasabb ponthatár azt jelzi, hogy a középiskolai tanulmányaik során jobban teljesítő jelentkezők kerülnek be egy szakra.

A Felvi.hu statisztikáiból csak az államilag támogatott nappali alapképzéseket vettük figyelembe. (Mindazonáltal megérne egy misét az is, hogy hogyan viszonyul az alapképzésre és a mesterképzésre jelentkezők aránya.) Nem tudtuk megnézni az összes informatikus képzést, így elsősorban az ország nagy egyetemeire koncentráltunk, és főleg a mérnökinformatikus, a programtervező informatikus, valamint néhány esetben a gazdaságinformatikus képzést vizsgáltuk.

Nagy átlagban az adott felsőoktatás adott szakát mintegy másfélszer annyian jelölték meg elsődleges célként (első helyen a jelentkezési lapon), mint ahány államilag támogatott hely van. Ez alól azonban van néhány kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) gazdaságinformatikus szakára például jellemzően kétszer annyian jelentkeznek első helyen, ahány államilag támogatott helyet indít az egyetem – ennek megfelelően évek óta magas is a bejutási küszöb.

A két legnagyobb létszámú informatikai képzést fenntartó egyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, azaz a BME, valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, azaz az ELTE Informatikai Kara. Az idén egyetemet kezdő 2500-3000 informatikus hallgatóból ebben a két intézményben képeznek több mint ezret. Jelentős még az Óbudai Egyetem képzése is, ahol átlagosan 350-380 hallgató kezdi el tanulmányait.

A tehetségeket elszívja a fővárosi

A fővárosi és vidéki intézmények között elég nagy eltérés van a bejutási küszöb tekintetében. A vidéki egyetemek többségére 300 pont alatti teljesítménnyel is be lehet jutni (ez kb. közepes átlagú középiskolai bizonyítványnak és érettségi teljesítménynek felel meg, amihez nem társul sem a nyelvvizsgáért, sem az emelt érettségiért járó plusz pont).

Ezzel szemben a BME-n idén először 400 pont fölötti teljesítmény kellett a mérnökinformatikus szakhoz – csak 3 ponttal marad el a BCE gazdaságinformatikus szakához szükséges eredménytől (405 pont). Az ELTE programtervező informatikus karára 380 ponttal, az Óbudai Egyetemen a mérnökinformatika szakhoz pedig 355 pont kellett.

A statisztikákból az is egyértelműen kirajzolódik, hogy mind a mérnökinformatikus, mind a programtervező informatikus képzésre az évek során emelkedtek a ponthatárok. Ez arra utal, hogy nőtt ezeknek a képzéseknek a presztízse, így valószínűleg az egyetemet kezdők általános felkészültsége is. Ez mindenképpen jó hír az informatikai felsőoktatásnak. A műszaki felsőoktatásban ugyanis az utóbbi években már teljesen általánossá vált, hogy az érkező gólyákat először egy alapos felzárkóztatásnak vetik alá matematikából és fizikából.