Megszületett a kompromisszum a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselőinek megbeszélésén a 2001-ben életbe lépett uniós szerzői jogi szabályozás módosításáról – írta az MTI. Ez csupán előzetes megállapodást, amit még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek. Erre várhatóan a következő néhány hónapban kerül sor. Ezután a tagállamoknak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

– A tervezettel biztosítaná, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak.

– A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a Google-re.

– A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Ugyanakkor azt még nem tudni, hogy a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére milyen előírásokat tartalmaz a megállapodás, a pontos részleteket a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni.

Ezen rágódnak a legtöbben

A tartalmak szűrése körül volt a legtöbb vita. A frissített irányelv nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak.

Az EP illetékes sajtóreferense arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nincs szó kötelező előzetes szűrésről, azaz bárki bármit felölthet. Ebből következően a platformok valószínűleg algoritmusokat alkalmaznak annak ellenőrzésére, hogy a tartalmak megfelelelnek-e az új szabályoknak.

Az Európai Bizottság szerint "minden fél számára előnyös" a megállapodás, és Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő is fontos lépésnek nevezte a módosításokat. Mint mondta pár nagyvállalat óriási pénzeket keres az alkotók és újságírók ezreinek munkáján, azok megfelelő díjazása nélkül. Ugyanakkor számos rendelkezés garantálja a világháló szabadságát, például minden korábbinál erősebb biztosítékok fogják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát, még a mémeket és a gifeket is.

Az Európai Parlament zöld frakciója szerint viszont az egyezmény veszélyt jelent a kis kiadókra, a szerzőkre és a felhasználókra, és fennáll annak a lehetősége, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül. A frakció elsősorban az automatikus szűrőkben lát veszélyt: szerintük a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat.

Hat éve keresik a jó megoldást

Az Európai Bizottság 2012-ben fogadta el a digitális szerzői jogok reformjára vonatkozó megállapodás előkészítésére vonatkozó kétéves akciótervet. Akkor még a kijelölt fő témák mindegyikében gyors előrejutást reméltek.

Ehhez képest végül 2018 nyarára készült el az a tervezet, amit elfogadott az Európa Parlament jogi szakbizottsága. Már akkor is a tartalomszűrés volt az egyik legvitatottabb pont. Mint akkor írtuk, a szűrés a folyamatosan ömlő adattömeg miatt nyilvánvalóan nem oldható meg emberi munkaerővel, az algoritmikus szűrés pedig több problémát idézhet elő, mint amennyi hasznot hajtana. Nagyon sok tudományos, tájékoztató vagy akár művészi jellegű anyag eltűnne a netről, ahogy a paródiát, idézeteket és nagyon sok – akár open source – forráskód is. Olyan cégek, szervezetek szólaltak fel ellene, mint a GitHub vagy a Mozilla.

Ezek után végül nem is okozott különösebb meglepetést, hogy az EP-képviselők leszavazták a javaslatot. Bár a következő kör szeptemberben lett volna, végül eddig húzódott a vita. Kérdés, hogy erre a szövegre – amely továbbra sem tisztáz fontos részletkérdéseket – mit reagál az EP.