Csütörtökön került sor az Európai Parlamentben az internetes szerzői jogok reformjáról szóló plenáris szavazásra, miután a tervezet korábban már elnyerte az EP jogi szakbizottságának támogatását. Az egységes digitális piac szerzői jogi irányelveit kialakító szabályozás egyik legtöbbet vitatottabb részéről, ami megelőző intézkedésekre kötelezné a felhasználói tartalmakat közzétevő platformokat, mi is többször írtunk – csakúgy, mint a keresési átirányítások után fizetett díjak tervezett rendszeréről.

Legutóbb a GitHub álláspontját ismertettük, amely a nyílt forrású kódokat megosztó rendszerek gyakorlati széthullását vetítette előre. A hetekig tartó intenzív kampányt követően (amelyben már internetes D-napként hivatkoztak a mai szavazásra) a képviselők végül 318-278 arányban utasították el a csomagot. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a csomag a jelenlegi formájában akadt el a parlamentben. A tervezetet ugyanis átszövegezik, ezt követően pedig az EP képviselői szeptemberben ismét szavaznak majd róla.

Pontosabb fogalmazás és gyakorlati érzék

A vita tehát a következő hónapokban is folytatódik, ami arra is lehetőséget ad az új szabályozás támogatóinak, hogy elvégezzék a korábban elmaradt finomhangolást – vagyis kompromisszumos megoldásokat keressenek, és arra is javaslatot tegyenek, hogy a gyakorlatban hogyan tartják megvalósíthatónak a szabályok érvényesítését. Az ellenzők ugyanis nem feltétlenül elvi okokból voltak/vannak a reformtervezet ellen, hanem egyszerűen kivitelezhetetlennek, ennél fogva pedig károsnak tartják az új korlátozásokat.

Ahogy nemrég beszámoltunk róla, Giovanni Buttarelli uniós adatvédelmi biztos is a vitatott cikkelyek lehető legpontosabb és legvilágosabb szövegezését sürgette. Szerinte az új szabályok önmagukban még nem jelentenek veszély a működő digitális ökoszisztémára, de a felületes megfogalmazásokat és a szabályok rossz alkalmazását az uniós biztos is valós kockázatnak tartja, ami potenciálisan rendeteg kárt okozhat.

A tervezet egyik leghangosabb ellenzője, a Mozilla azonnali közleményben reagált a szavazás eredményére. Ebben a nonprofit szervezet úgy fogalmaz, hogy az EP meghallgatta az európai polgárokat, és megakadályozta a nyílt európai internet összezúzúsát – vagyis a webes tartalom szolgáltatók általi kötelező filterezését és az online hivatkozásokra kivetett, precedens nélküli adókat.

A Mozilla szerint a hír nem csak a magánemberek, de az európai KKV-k és startupok számára is örömteli, mivel az új szerzői jogi szabályozás elvileg éppen őket lenne hivatott támogatni, a gyakorlatban azonban éppen ők fizetnék meg a legjobban a szigorítások árát. A szervezet közleménye is a küzdelem folytatásáról beszél, amelynek célja a javaslatok olyan irányú átalakítása, hogy azok a szerzői jogi szabályozás modernizációját eredményezzék.